Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
656 A rendeletből még a következőket emlitjük fel: »Sajnosán tapasztaltam — Írja ugyanis a miniszter — hogy egyes esetekben a közhatóságok és intézetek a hazai iparosokat azért kénytelenek mellőzni, mert ár és minőség, illetve ár vagy minőség tekintetében jogos kifogás alá eső árukat ajánlanak vagy szállítottak. Más esetekben némely hazai czég a hatóságnak jóakaratával az árak mesterséges felszöktetése útján él vissza, néhol pedig e czégek egymás romlására törve, a szolid verseny rovására hihetetlenül alacsony árajánlatokat tesznek. Sűrűn fordulnak elő esetek, midőn a hazai ipar mellőzésének csupán az az oka, mert az illető termelő az érdekelt közhatóságokat és intézeteket még csak létezéséről sem értesíti, annál kevésbé küld árjegyzéket vagy utaztat ügynököket, mintha csak azt vélné, hogy a közhatóságok és intézetek az ő létezéséről hivatalból kötelesek tudomást venni. Szóval, igen sok iparosnak igen csekély az a kereskedelmi érzéke, mely a velük versenyző külföldi vállalatokban viszont nagy mértékben van meg. E tapasztalati tényekből vonják le a tanulságot, a kiket illet ; a hazai ipartestületek központi bizottságát pedig, az érdekeltek többi szervezett testületéivel arra figyelmeztetem, miszerint saját kebelükben oktatólag ha lehet, feddőleg ha kell, hassanak közre a végből, hogy a hazai iparosok kivétel nélkül, mindenkor ár és minőségben versenyképes áruval és munkával és a kereskedői tisztességet mindenkor szem előtt tartva, igyekezzenek a közhatóságok és intézeteknek, kényszerrel csak részben pótolható, rokonszenvét áruik iránt felkelteni, s azok terjesztése körül kereskedelmi érzéket tanúsítani.« Végül a miniszter néhány megjegyzést tesz, melyeket jó lesz az érdekelteknek megszívlelniük. »A számbavehető beszerzéseket eszközlő állami hatóságok és intézetek összes szükségleti czikkeiről részletes kimutatások készülnek, melyeket a hatóságok és intézetek az illetékes miniszterhez terjesztenek fel, a miniszter urak pedig azokat az ipar- fejlesztési szempontból fenforgó észrevételek közlése végett a kereskedelmi minisztériumhoz teszik át. E kimutatásokban minden egyes czikknél kitüntetendő, hogy belvagy külföldön és mely czégnél szereztetett vagy fog beszereztetni. A kereskedelmi minisztérium iparfejlesztési osztályában e kimutatások úgy formai, mint tárgyi szempontból beható bírálat alá vétetnek és az iparfelügyelők, kereskedelmi és iparkamarák, valamint a magyar kereskedelmi muzeum közreműködésével megállapittatik, hogy mely külföldön beszerzett, vagy beszerezni kívánt czikkek lettek volna, vagy lennének belföldön is beszerezhetők s erről az illető hatóság a szakminiszter úr utján értesittetik. A mennyiben pedig valamely iparczikk belföldön még nem állittatik elő s a kimutatásokból az tűnik ki, hogy a közhatóságok e czikkből számbajöhető mennyiséget fogyasztanak, erről az érdekeltség a kereskedelmi és iparkamarák útján értesittetik. vagy a pályázati hirdetménybe oly határozmány vétetik fel, mely szerint a szállítás odaítélésénél előnyben részesül, illetve hosszabb időre szóló szerződés kedvezményében részesül az, ki a szóban forgó czikk itthon leendő gyártására vállalkozik. Az állami és államilag támogatott közlekedési vállalatok, mint legjelentékenyebb fogyasztók, által beszerzett szükségletekről külön rendelet értelmében szerkesztett ily kimutatásokat a vasúti és hajózási főfelügyelőség dolgozza fel és az általa szerkesztett összeállítást a vasúti iparügyi bizottság is megbírálja a jelzett szempontokból és a szükségesnek mutatkozó intézkedések itt is a már említett irányban tétetnek meg. Számos iparvállalat megerősödése és újak keletkezése közismeretéi eredménye a kereskedelmi minisztérium ez irányú tevékenységének.«
