Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
651 hogy ebben mennyire van igazuk ; hogy csakugyan a közös vámterület mellett szól-e a még jelentékenyebb mezőgazdasági érdekkörök szempontja. Nagyszabású kérdés ez, mely nemcsak az átalános gazdasági kérdések közt áll első helyen, de politikai jelleggel is bir. Jelentékenyen esik ugyan latba a kisipar érdeke is, de ebből a szempontból elég lesz itt arra utalni, hogy a közös vámterület hatása, illetve az osztrák verseny nyomása szóba fog jönni valamennyi alcsoportnál. Itt a vámügy nagy politikai perifériáján kívül eső kérdésekre szorítkozunk, melyek közt első helyen említjük az adóreformot. Tagadhatatlan, hogy a kereseti adónál ez időszerint alkalmazott 10°/°-os kulcs abnormis és hogy a kisipar jelen helyzetével nincs összhangban. A pénzügyminiszter a legutóbbi adóügyi szaktanácskozmányban fölvetette az iparadó eszméjét, melyet az ipari körök rokonszenvvel fogadtak. Fontosabbak az ipartörvény revíziója tekintetében formulázott óhajok. Az említett országos gyűlésen képviselt 228 ipartestület azt kívánta : hogy az 1884. évi XVII. t.-cz. 4. §-ában foglalt ipari képesítés elvének hatályosabbá tétele czéljából a szakba vágó munkával .való foglalkozás két év helyett legalább három évi gyakorlás által határoztassék meg ; hogy módosíttassanak mindazok a törvényszakaszok, a melyek a képesítés elvének érvényesülését akadályozzák ; hogy az iparos-tanonczok a tanviszony lejártakor szakvizsga letételére legyenek kötelezhetők, törekvő segédek az ipartestület kebelében alakítandó bizottság előtt szintén szakvizsgát tehessenek ; hogy az ipartestületeknek országszerte — városonként, községenként és ott, a hol arra a kellő számú iparosok nem volnának, járásonkint — kötelezőleg való létesítése elrendeltessék és elrendeltessék az is, hogy mindazon képesítéshez kötött iparűző és olyan gyáros, a ki ipartelepén képesítéshez kötött^iparossegédeket és tanon- czokat alkalmaz, az illetékes ipartestület kötelékébe lépni tartozzék ; hogy az ipartestületek hatásköre akként terjesztessék ki, miszerint az iparigazolványok iránti beadványok, a képesítéshez kötött iparosokra nézve, az ipartestületek által ezeknek véleménye kíséretében terjesztessenek az iparhatóságok elé ; és hogy az ipartestületek, a kötelékükbe tartozó képesített iparosokra nézve, a törvényben meghatározandó bizonyos iparkihágási ügyekben is oly hatósági jogokkal ruháztassanak fel, a milyenek ez idő szerint az elsőfokú iparhatóságokat megilletik ; és végül, hogy a kereskedelmi utazóknak minták előmutatá- sával, vagy azok nélkül megrendeléseket gyűjteni, illetve ügyleteket kötni csak a szakmabeli iparosoknál vagy kereskedőknél legyen szabad, ellenben magánfeleknél megrendelések gyűjtésétől, illetve ügyletek kötésétől vagy áruk eladásától tiltassanak el. A revízió kérdésében az iparosok, mint láttuk, a képesítés szigorítására fektetik a fősúlyt; ennek előfeltétele pedig valójában a helyes iparoktatás. Erre vonatkozólag az országos ipartestületi kongresszus Ivánkovics püspök előadói javaslata alapján a következő óhajokat formulázta : 1. A különféle ipariskolák (közép-ipariskola, szaktanfolyamok és tanoncziskolák) egymással összefüggésbe hozandók oly módon,' hogy a kiválóbb tehetségű tanulóknak alkalmuk legyen a magasabb ipari szakképzettséget megszerezni.
