Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
644 Biztos alappal biró gyáriparunk, nézetem szerint, csak akkor lesz, ha számos kisebb terjedelmű gyárra teszünk szert. A kisebb terjedelmű gyárak mellett azonban nagy terjedelmű gyárakra is van szükségünk, hogy gyárosainkat a haladásra buzdítsuk, közöttük nemes versenyt keltsünk s hogy a külföldi árúk behozatalát nagyobb mértékben csökkentsük. Ép ezért a kisebb és a nagy terjedelmű gyáriparnak párhuzamos fejlesztését tartom viszonyainknak megfelelőnek. A fejlesztés eszközeit tekintve tudjuk, hogy mindaz fejleszti a gyáripart, a mi versenyképességét növeli. Ilyen tehát a tökéletes felszerelés, az ügyes s begyakorlott munkás, a jó munkavezető, a szakképzett s körültekintő igazgató és a gyártmányok nagyobb mértékű fogyasztása. A tökéletes gyári felszerelés az ipar versenyképes űzésének alapját képezi. Mindaddig, mig valamely vállalat berendezése tökéletlen, segélyezése gyümölcsöző nem lehet, ezért első sorban a vállalat berendezésének tökéletesbitésére kell a figyelmet irányítani. Ügyes s gyakorlott munkásokra a gyáros szert tehet munkásimporttal avagy munkásképzéssel. Az első mód a gyár munkaképességét gyorsan eredményezi, tehát a jelent biztositja, a gyár jövőjét s fejlődését azonban nem, mert állandó s megbizható munkástörzsre ily módon a gyáros nem tesz szert ; a második mód 'a gyár jövőjét és fejlesztését biztositja ug}ran, mert állandó, idevaló, megbizható munkástörzset képez, de a gyár versenyképességét az első években dugába dönti s ezenkivül költséges is. Minthogy a második mód alkalmazása esetén a hazai munkaerő jut kereset forráshoz, ezért indokolt, hogy a munkásképzés költségeinek fedezéséhez az állam is hozzájáruljon. Jó üzletvezetőket külföldről is hozhat ugyan a gyáros, de ha előrelátó, hazai erőt fog képezni s alkalmazni, mert ez jobban ismeri népünk szokásait, erényeit és hibáit. Munkavezetőül a gyáros csak oly egyéneket képezhet, a kik a szakiskolákban nyújtott elméleti képzettséggel bírnak, miért is a textil-ipar fejlesztése érdekében a textilipari szakoktatás necsak fentartassék, de fejlesz- tessék és bővíttessék is. Az iparfejlesztés további tényezője a szakképzett igazgató. Textiliparunk lassú terjedésének főoka a gyakorlati s elméleti szakképzettséggel biró hazai erők hiányában áll. Ha gyorsabb léptekben akarjuk textil-iparunkat terjeszteni, úgy a magyar gyárigazgatók képzéséről kell első sorban gondoskodnunk. Ámbár a műegyetemünk gépészmérnöki szakosztálya szakszerű teljes elméleti kiképzést nyújt a hallgatóknak és ámbár a kitünőbb hallgatók között mindig van olyan, a ki szívesen megy a textiliparra s ámbár a fiatal gépészmérnökök némi gyakorlati kiképzését az állam, külföldre való kiküldetések által előmozdítja, még sincs magyar gyárigazgató. E visszás helyzet oka abnormálisán fejlett viszonyainkban áll. Gyáraink csak kellő gyakorlattal biró igazgatókat alkalmazhatnak s mert aránylag kisebb terjedelműek, csak egy vezető személyt tarthatnak s nem alkalmazhatnak az igazgatón kívül még kezdő gépészmérnököt is. A fiatal gépész- mérnök tehát, ha mindjárt némi gyakorlati kiképzésre külföldön szert is tett,
