Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
628 E gyár, mely 1885-ben alakult s a múlt évig Jerusalem bécsi czég tulajdona volt, most azonban a hazai pamut-fonó- s szövőgyár részvénytársaság tulajdonába ment át. Terjedelmét tekintve, a rózsahegyi és újpesti gyárak között áll. Az ezredéves kiállításon bemutatott árui közül megemlitendők fonalai, a melyeket nyers és festett pamutból font, s tisztaságuk s egyenletességük folytán valóban kitűnők, továbbá czérnái, a melyeket a legváltozatosabb mintázásban gyárt, végre szövetei, még pedig a szállítási áruk és egyéb nyers vászonféléken kívül a festett fonalból szőtt koczkás és sávos mintázásu szőttesei s fehéritett vásznai, a melyek kitűnő minőségüknél s egyenletességüknél fogva a szakkörök egyhangú elismerését érdemelték ki. A nagygyáripari vállalatokon kívül van még egy kezdő gyáripari vállalatunk is, t. i. Löw Vilmos Segesváron. E czég régebben csak fonalfestéssel foglalkozott, most azonban kisebb, 35 darab szövőgépből álló szövőgyárat is állított fel, a melyben az u. n. székely szőtteseken kívül mintás női ruhaszöveteket is gyárt. Ez utóbbi czikkek mintái igen csinosak, szövésük pedig teljesen kifogástalan, és a külföldi árúkkal teljesen kibírják a versenyt. Áttérve a pamut - kézműiparra, megemlítendő, hogy ez ugyan még elterjedt, de mert takácsaink igen szegények, a kiállításon részt sem vettek és. csupán a székely szőtteseket gyártó iparosok jelentek meg, nevezetesen : Matzák Mihály Segesvárról, Duldner János Nagy-Szebenből, Dávid Gyula K.-Vásárhelyről és Rubin Pál Szentesről. d) A jutaípar. Ezt az iparágot nálunk csak gyáriparilag űzik s az utolsó 10 évben aránylag legnagyobb fokú haladást mutat fel. Régibb gyárunk az első osztrák jutafonó■ s szövőgyári részvénytársaság újpesti fiókja, a mely az orsz. kiállítás óta berendezését megkétszerezte. Újabb keletű gyártelepünk : az első magyar jutafonó- s szövőgyári részvénytársaság lajtaújfalusi gyára, a mely még nagyobb terjedelmű mint az újpesti. Mindkét czég a nagygyáripari vállalatok sorába tartozik s mindkettő csak durvább számú fonalakat, zsákszöveteket és csomagolóvásznakat gyárt. e) A kenderípar. A munkák természetét tekintve, a kenderipar három csoportra osztható, u. m. a fonalgyártásra, a kötélverésre és a szövésre, miért is a következőkben e csoportokat elkülönítve fogjuk vizsgálni. A fonalgyártás az országos kiállítás óta terjedelemben ugyan kevésbbé, de a kivitel tökélye szempontjából nagyot haladt. Ma is csak egy gyárunk van s ez a szegedi kenderfonógyár részvénytársaság telepe, melynek régibb, nem épen kifogástalan berendezése tűzvész által elpusztult, s igy a gyár,