Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
626 örvendetes haladást észlelhetni. Ilyenek Starha Manó Késmárkon, Klein L. H. Késmárkon, Reisinger G. Késmárkon, Bloch Salamon Eperjesen, SzalÖky Sándor Kaposvárott és Stransz Mór Liptó-Szentmiklóson. Mind a hat tekintélyesebb szövőműhelylyel rendelkezik, kézi szövőszékeken középfinom és finom damaszkárút és finomabb vászonfélét készítenek. Áruik rendes kereskedelmi czikket képeznek. Ezeknek az árujától lényegesen tér el a bácskai szövők damaszkja, a mennyiben sokkal tömöttebb s ez által keményebb és drágább is, mely oknál fogva rendes kereskedelmi czikket nem képezhet. Kitűnő minőségű és csinos mintázatú bácskai damaszkot állított ki : Montalion testvérek Szabadkáról, Bajkay Sándor Szentesről, Staudt Lajos, továbbá Riesz Miklós Új-Verbászról, Ackermann János Bajáról és Petri Adám Temerinből. Meg kell továbbá említenem, hogy három szövő az ezredéves kiállításra történelmi képeket szőtt. Képek szövése rendes viszonyok között ugyan érdemnek nem róható, de jelen esetben, mert a nagy fáradsággal és költséggel járó munkát a millennium fényének emelése érdekében végezték, dicséretet érdemelnek. E három derék kisiparos neve : Virág Apró József Kecskemétről, Török István Körmendről s Kovács Antal Öri-Szenpéterről. A népies motivumokat a már említett székely szövőgyáron kívül ügyesen alkalmazta még Bálint János Nagy-Enyedről és Hajdú János Keszthelyről. Megemlítésre méltó még, hogy az ezredéves kiállításon jó minőségű damaszkárút a következő kis kézműiparosok is állítottak ki : Ácsai János Kis- Kun-Dorozsmáról, Haubrich György Német-Palán káról, Janszky János Csornáról, Montalin Sándor Bezdánról, Rakovecz János Bezdánról, Polsz Lajos Leibicz- ről, Stiglitz testvérek Késmárkról, Sebők Mihály Mohácsról, Tiefcnbach Pál Újvidékről, Varga József Cservenkáról és Varga László Bajáról ; továbbá, hogy Hegedűs Mihály Kis-Dorozsmáról, ifj. Kovács József Kecskemétről és Kánvási Tóth István Szentesről erősebb minőségű sávolyos árút, úgymint derékalj-, szakajtó- s törülköző-szöveteket és házi vásznakat és végre, hogy a Lewith és Weigner czég Námesztóról csomagoló s középfinom vásznakat állított ki. Ez utóbb megnevezett czég házi iparosokat foglalkoztat. c) Pamutípar. A pamutipart nálunk ez idő szerint nemcsak gyáriparilag, de kézmű- iparilag is űzik. A gyáripar örvendetesen halad, a kézműipar azonban, mert tömegáruknál a gépek versenyét nem birja, rohamosan hanyatlik. A gyáripari vállalatok közül a legrégibb Regenhart Ferencz és társa czég pamutszövőgyára Pozsonyban. E czég, mint már a posztóiparnál említettük, kizárólag hadfelszerelési szükségletek szállítására rendezkedett be és csak ily czikkek szállításával fogalkozik. A honvéd-felszerelési csoportban kiállított njrers árui minősége kifogástalan volt. Második helyen említendő Haltenberger Rezső mech. szövőgyáros Iglón. E czég gyára az országos kiállítás idején (1885) Eperjesen volt, a hol vállalata
