Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat
62 A horvät pavillonban a barnaszén és lignit területek birtokosai szép számban mutatták be szeneiket. Láttunk itt barnaszénmintákat a pozsegamegyei Csiernik község területéről, Johavacsaról, Kutináról, a Starigrad hegyről Kaproncza mellett Vulkovje község területéről. Gyurgyevaczról szintén a Starigrad hegyről Belovár vidékén ; Petrovagora, Golubovecz, Gyurgyevac, Mecsevcsani, Novska, Raie, Brestovac és Samarica községek területéről. Az első horvát részvénytársaság nyers anyagok forgalma és kidolgozására Belovárt barnaszenet mutatott be a trojatori kőszénbányából, továbbá rajzokat és bányászati berendezéseket. A Trifaili kőszénbányatársaság Krapinán kiállította a krapinai bánya térképét és szelvényeket ; a bánya és egyes berendezéseinek fényképeit és intézkedéseit a bányamunkások anyagi és szellemi érdekeinek előmozdítására, kőszénmintákat és kövületeket. Ivaneczi köszénipar-társaság Ivanecz. A bánya átnézeti térképe és egy hosszszelvénye meg kőszénminták által ismertetette meg velünk a bányabirtokot. A Vrdniki bánya (tulajdonos báró Pongrátz Gusztáv) Vrdniken. Rajzokat és a szénbánya termékeit állította ki. A Boszniai és Herczegovinai kiállításban a következő kőszénbáryákat láttuk képviselve : A krekai kőszénbánya Dolnja-Tuzla alatt abban a hatalmasan kifejlett harmadkori (neogen) medenezében fekszik, mely Derventtől északnyugatdélkeleti irányban vonul Gracsaniczán és Tuzlán keresztül s mérhetetlen kőszénmennyiségeket tartalmaz. A kutatási munkálatokat 1884-ben kezdték meg. 1885-ben megnyitották a főszállitó-tárnát (Vilma-tárna) és a vízlevezető tárnát (altárnát). A kőszéntelep 18 méter vastag, a szén 4500 Caloriát szolgáltat és kéntartalma igen csekély. 1886-ban a bánya már 165.000 q szenet adott. Midőn a cs. és kir. bosznavölgyi vasút is e szenet használni kezdte s Tuzlában a magánipar is fejlődésnek indult, a bányatelepet csakhamar kibővíteni kellett s igy az 1887. és 1890. években újabb tárnák nyittattak és egy húsz lóerejü szállítógépet, meg egy 15 lóerejü gőzgépet a műhelyek és a villamos világítás számára felszereltek. A munkások elszállásolására munkásgyarmatot építettek 60 házzal. Az 1895-iki termelés már 1,320.000 q-ra rúgott, a munkások száma pedig 430 volt. A széntermelésből 1895-ben 145.500 q vittek ki. A bosnyák pavillonban láttuk e bánya átnézeti térképét, a fejtési rendszert, az ó-bánya telepének szelvényét, a krekai munkástelepet és a bánya terményeit szénkoczka alakjában és szénbriquetteket a majaviczai szénből előállítva. A zeniczai kőszénbánya. Zenicza város mellett van telepítve a zenicza- szerajevói nagy harmadkori szénmedenezében, nagyszámú fénylőszén-telepeket tartalmazván, ezek közül csak a 9 méter vastag főtelep van mívelés alatt, melynek szene 5000 Caloriát szolgáltat. E bányászat 1880-ból datálódik, mely évben a bécsi kőszénipartársulat a »Ferencz József« és »Jó szerencse« tárnát telepitette; tőle megvette a bányát a bosnyák országos kormány 1884-ben.
