Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat
63 E telep fejlődése lassúbb volt, mert a magánipar nagyobbára Tuzlában telepedett meg, az ország főfogyasztói pedig, a vasút, meg a kincstári szalmák főképen Krekából fedezték szénszükségleteiket. A magánipar csak újabb időben honosodott meg Zeniczában s azóta ez a bányatelep is szép fejlődésnek indul. 1895-ben 520.000 q volt a széntermelés 295 munkással; itt is létezik munkástelep 23 házból. Következő a gépkészlet : két szállítógép (80 és 30 lóerőre), egy 25 lóerejü gőzgép a szén előkészítésére, egy 6 lóerejü gőzgép a villamos világítás szolgálatában és két vizemelő gép a bányában 100 lóerőre. A kivitel volt 1895-ben 42.000 q a dalmát parthajózás számára. E bánya kiállítási tárgyai közül felemlitendők : a széntelep mély mive- lésének szelvénye, a fedőtelep szelvénye ; a zeniczai harmadkori szénteknő keleti részének szelvénye, a zeniczai bánya és a munkástelep látóképe, szénminták és egy szekrény a szénelőkészités terményeivel. Ki kell emelnünk végre, hogy a bosnyák kiállításon bemutatva volt szén, fém és egyéb mivelésben levő bányákon kívül 1880. év óta folytonosan folyt a kutatás és pedig : arany után Travniknál, ólom és ezüstre Szrebreni- czánál, Ljulijánál és Boroviczánál ; higanyra és antimonra Fojniczánál (Cse- mezniczán, Pogoroliczán és a Zesz-planinán) ; fakóérczre Maskaránál, Csoruj, Vakufnál és Kresevonál ; manganérczre Ivanszkánál és Konyiczánál, krom- érczre a Krivavölgyben, Zsepczénél és Borja-planinán, végre kőszénre a Maje- viczában, Csornya-Tuzlánál és Gaczkonál. E kutatások átlag 44 bányászt foglalkoztatnak. Legyen szabad végre még a m. kir. földtani intézet ásványgyüjteményét felemlítenem. Hogy hű képét adhassa a magyar korona országai területén előforduló ásványkincseinek, az intézet az ország széntermelőihez már két évvel ezelőtt felhívást intézett, hogy kőszénmintáikat küldjék be. A felhíváshoz kérdőív is volt csatolva, a mely a legfontosabb termelési és előfordulási körülményekre kér felvilágosítást. E felhívásnak eredménye is volt, a mennyiben a m. kir. földtani intézetnek ebbeli kiállításában a kiállított szénminták nagy része ily utón gyűlt egybe. A kiállításon külön képviselve volt kőszénbánya-válialatok elősorolásá- nál pedig a kérdőivek szolgáltatták a műszaki és termelési adatokat. A m. kir. földtani intézet szénmíntái a bányászati és kohászati csarnokban a következő czím alatt voltak bemutatva és kiegészítve az aszfalt, földviasz és petróleum-mintákkal : A in. korona országainak ásványszén, földviasz és petróleum-mintái. A minták következő lelőhelyekről valók : Kőszén. Tolna-Váralya, Tolnamegye R/8; Nagy-Mányok, 1 olnamegye R/12; Ajka, Veszprémmegye R/15*'^; Mehádia, Krassó-Szörénymegye R/20; Stájerlak, Krassó-Szörénymegye R/22*»* ; Szászvár, Baranyamegye R/33*»’ ; Domán, Krassó- Szörénymegye G/1633**; Anina, Krassó-Szörénymegye G/l634*» ; Szabolcs,
