Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
Fonó-szövőiparunk A XVIII. századig, illetőleg a fonógépek feltalálásáig a fonóipart mindenütt csak házi- és kézműiparilag űzték. Ezen időszakig a fonóipar, mert a közlekedési eszközök hiányossága miatt a távolabb lakó iparosok egymással nem versenyezhettek, a helyi szükségleteknek megfelelően majdnem mindenütt honos volt. Nálunk is annyira fejlett volt akkor a szövőipar, hogy külföldi czikkekre alig szorultunk. A fonógépek feltalálásával a viszonyok teljesen megváltoztak. A gépekkel gyártott czikkek sokkal tökéletesebbek voltak a kézműipari czikkeknél s ehhez járult még az is, hogy egyidejűleg a közlekedési eszközöket is tökéle- tesbitették, minek következtében a gyáripari czikkek a távolabb lakó kézmű- iparosok czikkeivel versenyre keltek. A gyáripar és kézműipar között heves küzdelem fejlődött, a mely a kézműiparra annál végzetesebbé vált, mennél fejlettebbek lettek a közlekedőeszközök. Nálunk a kézműipar még jó ideig élvezhette a hiányos közlekedőeszközök védő hatását. Misem késztette iparosainkat arra, hogy a megszokott primitiv készítési móddal felhagyjanak és a tökéletesebb gépeket vegyék alkalmazásba. De mig iparosaink a régi viszonyok között maradtak, addig a külföldi gyáripar nagyra nőtt s a mint közlekedőeszközeink fejlődtek, megindult a külföldi gyáripar versenye, a mely kézműiparunk és háziiparunk rohamos pusztulását okozta. Ehhez járult még az, hogy nálunk a gyáripar fejlesztésével nem törődtek, holott más országokban messzemenő állami kedvezményekkel istápolták ezt s igy elmaradottságunk mind nagyobb lett. A gyáripari textilipar istápolását Angolország kezdte meg. A fonó- és szövőgépek ugyanis ott láttak napvilágot s az angol államférfiak, hogy iparukat ezekkel nagyra növelhessék, a fonógépekre kiviteli tilalmat róttak. Az angol ipar versenye és fejlődése a szomszéd nemzetek figyelmét a gépekre irányitá. Több nemzetnek voltak oly buzgó férfiai, a kik (ámbár vagyonosak voltak) munkásokként dolgoztak az angol fonógyárakban, csakhogy a gépek
