Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
609 Az 1885. évi áruforgalmi statisztika szerint volt akkor a Talpbőr és hulladékai . Keztyűbőr....................... Felsőbőr............................ Bélésbőr............................< Kordován- és szatyánbőr Fénymázos bőr.................. Bagariabőr........................... Szíjbőr............................ Behozatali többlet Behozatal érték frt Kivitel érték frt 5,556.303 746.744 333.448 69.299 4,247.326 979.812 141.414 61.578 90.431 35.231 286.533 32.277 542.531 155.523 193.189 106.619 11,391.175 587.083 10,804.092 A mint ebből látható, az állapot 1885 óta egyátalában nem változott, a mennyiben a behozatali többlet 1895-ben is annyi, mint a mennyi 1885-ben volt. Ezen statisztikai kimutatás is igazolja előbbeni állításunkat, hogy tudniillik daczára annak,hogy az osztrák bőr nem sokkal jobb,mint a magyar bőr, sőt Magyar- ország egyes czikkekben határozottan jobbat produkál (például szolgál a Machlup- féle vikszes bőr, a budapesti gyárak egyszer ültetett talpbőre, a liptószentmiklósiak tehénbőre) mégis óriási mennyiségű talp- és felső bőröket importálunk Ausztriából is, mert itthon nem gyártanak eleget ezekből a bőrfajokból, már pedig azoknak a tényezőknek legnagyobb része, melyektől a bőrgyártás eredményes fejlődése függ, nálunk nem kedvezőtlenebb, mint ott és a külföldön. A nyers anyagnak egy tetemes részét itthon, másrészét a külföldről jó minőségben kapjuk. A juhbőröket részben hazánk, részben a Balkán-országok szolgáltatják ; az ökör-, borjú-, bivaly-,bika-, tehénbőrökben való szükségletét részben hazánk fedezi, felsőbőrök készítésére meglehetősen nagymennyiségű bőröket Németországból importálunk, a talpbőrök részére való nyersbőröket részben Ausztriából szerezzük be, szíjakra valót gyakran a Svájczból. Vadbőröket Ázsiából és Amerikából importálunk. Cserzőanyagok igen jó minőségben állnak rendelkezésünkre ; a munkásviszonyok is kedvezők. Egyátalában a fejlődést különösen egy faktor gátolja és ez a szakképzettség hiánya. A különböző iparágak történetét tanulmányozva, látjuk, hogy azokat azelőtt mind mesterségként űzték ; évszázadok, sőt évezredek munkája és tapasztalása volt szükséges ahhoz, hogy bizonyos iparágak a tökéletesség bizonyos fokára jussanak. Gyakran egyes czikkek gyártásának a titkát féltékenyen őrizték. Az empirizmus ezen uralma alatt az ipar csak igen lassan fejlődhetett s egyes czikkek gyártása egyesek kiváltsága volt. De már a múlt század végén és a mi századunk elején világosság kezd szétáradni, a természettudományok mívelése soha nem gyanított igazságok felismerésére vezet s a fiatal óriás csakhamar érezteti hatalmát a vele szorosan kapcsolatos iparral is. Valóban a természettudományok, főleg a kémia és a fizika rohamos fejlődése az, mely modern iparunkat jelenlegi magaslatára emelte. Számos 39 Matlbkovits : Magyarország az ezredik évben. VII.
