Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)

Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók

566 volna ki és ki szabja meg a határt, hogy melyik terrakotta-szobor tartozik az építőanyagok és melyik a kerámiái műtárgyak körébe. Annyi bizonyos, hogy Vogel J. terrakotta-keretei nem voltak épitőanyagok. Szükségesnek tartom tehát e helyen még esetleges ismétlések árán is az agyagipar minden ágaira kiterjeszkedni, hogy ennek az iparnak teljes képét nyújtsam, tekintet nélkül arra, hogy az egyes áruk melyik csoportban voltak kiállítva. Az agyagáruk minőségük és alkalmazásuk szerint különféleképen osztá­lyozhatók, de teljesen megfelelő osztályozás az áruk sokfélesége miatt nincsen. Tisztán tudományos szempotokból még tán leginkább a Hartig-féle beosztás felel meg, mely szerint az agyagárukat két főcsoportba sorozhatjuk, úgymint : likacsos, késsel karczolható, csak alacsonyabb hőfoknál égetett agyagárukra és tömör agyagárukra, melyek a zsugorodásig vannak égetve, likacsaik nincse­nek, kemények és kagylóstörésüek. A szerint, a mint ezek az áruk durva, színes agyagból, vagy finom fehér agyagkeverékből készültek, megkülönböz­tethetünk két-két alcsoportot, melynek mindegyikét megint mázatlan, mázas, vagy — ha a lakkozott árukat átalában a kerámiái készítmények közé sorol­juk — lakkozott árukra oszthatjuk fel. Az összes agyagáruk e szerint tizenkét csoportra volnának oszthatók. De ez a felosztás is csak az áruk tudományos determinálására alkalmas és folytonos ismétlésekre vezetne, ha jelentésemben szigorúan követném, mivel ugyanazok az áruk különböző anyagokból és különböző hőmérsékletnél lehetnek égetve s igy a gyakorlatilag egybetartozó készítményeket több csoportban is kellene tárgyalnom. Például a terrakották rendesen csak alacsonyabb hőfoknál vannak égetve, tehát a likacsos, mázatlan árukhoz tartoznának, de újabban inkább kőszerü, az elmállásnak ellentálló, a zsugorodásig égetett terrakottát készítenek. Ez a kemény áru tehát a Hartig- féle felosztás szerint a mázatlan kőanyagárukhoz tartoznék, de ipari szem­pontokból mégis mind a kettő együtt tárgyalandó. Ennélfogva a tudományos determinálást most mellőzve, az egyes készítményeket inkább csak a gyakor­latnak megfelelően, iparágak szerint csoportosítom. Az agyagípar nyersanyagai. Hogy agyagiparunkról teljes képet nyújthassak, nemcsak a különböző csoportban szétszórt agyagáruk összefoglalását tartom szükségesnek, hanem meg kell emlékeznem e helyen a nyersanyagokról is, habár iparosaink nyers­anyagaikat alig állították ki, vagy ha egyesek bemutatták is, ennek rendszerint nem sok hasznát vehettük, mivel átalában sem az anyag lelőhelyét nem nevezték meg, sem összetételét és alkalmazhatóságát nem ismertették. Ugyan­ezekből az okokból sem vehettük hasznát az egyes földbirtokosok vagy nagyobb uradalmak részéről itt-ott kiállított, de meg nem vizsgált agyagoknak. Ily- képen a hazánkban előforduló és az iparnak rendelkezésére álló nyersanya­gokat csakis a m. kir. földtani intézet gyűjteményéből ismertethetjük, mely gyűjtemény a bányászati és kohászati csoportban volt bemutatva. Böck János ministeri osztálytanácsos, a m. kir. földtani intézet igazgatója, bár az

Next

/
Thumbnails
Contents