Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
553 Áttérve a kiállításon föltűnt tárgyakra, fölemlítjük, hogy a XII. csoport legfényesebb részének, a dekorált fülkék kiállításában a következő czégek szerepeltek főképen : Kramer Samu egy remek detailokkal fölszerelt Louis XV. szalonnal ; Gelb Manó és fia, egy rendkívüli pikáns, angol stilü zöld és fehér színekben tartott női boudoirral ; Ruprich Károly, szépen dekorált empire-stilü hálószobát ; Pollák Ignácz, vegyesstilü és csinosan dekorált szalont ; Kozilek kárpitosmester, elegáns Louis XVI. szalont; Fodor József pedig egy ilyent Louis XIV. stílusban mutatott be. Kellemes és nyugodt benyomáséi volt Kröszl és Romocsa dolgozószobája is, épugy Dósa testvérek bárok hálószobája és a Gungel M. és fiai temesvári asztalosczégnek bárok dolgozó- szobája. Reinhart Fülöp Aradról, szépen tervezett és különféle fákból összeállított magyar stilü dolgozószobával exczellált, mig Michl Alajos és Bernstein J. és fia az új országházba való interieuröknek bútorait mutatták be. Lingel Károly a jobbmódú polgári elemnek való ebédlőt állított ki Ízléses renaissance stílusban tervezve. Csepreghy János és Paál Gergely ugyanebben a genre- ben szép mahagonifa interieurökkel, az egyik hálószobával, a másik gazdagabb empire-stilü férfi dolgozószobával jelent meg. Mahunka, Zimonyi, Verbos Aradról, Reisz és Porjesz Békés-Gyuláról, Bak Lajos Kolozsvárról és számos egyéb czég kisebb-nagyobb sikerrel jöttek el a kiállításra. Különösen azonban kiemeljük ezek közül Bak Lajost eredeti magyar díszítményü bútorával, mint e téren specziális iránynak képviselőjét. Az asztalosmunkák közül kiváló helyet foglalt König Izidor dolgozószobája és ebédlője. Számosán voltak azok a mesterek, a kik fülkéjüket dekoráczió nélkül} csakis az asztalos-bútorokkal töltötték ki. Ezek közül különösen a kassai Studinka Gy. és fia czéget említjük föl, csinos ebédlő- és hálószobabútorával és Brodunyászkyt Resiczáról. Billárdszobájával kivált a Seiffert H. és fiai czég, a mely itt a magyar stílust különös sikerrel alkalmazta. Gottlieb, Bodon, Herczeg, Legány, Kiss Ferencz, Dentier, Lukácsevics, Lefkovics, Krauzer, Grubics, Fischhoff, Jaiser kiválót mutattak föl egyes bútorok vág}’ ■ezek kisebb csoportjaival. A fának aranyozását Taussig Siegfried, a bőrpon- czolást Jaiser, Fischhoff, Chmeling, Svoboda, Engel Lajos tüntették föl, menynyiben ez bútorokon szerepel. A horvátokról sem szabad itt megfeledkeznünk. Ezek kiállítása átalában rendszeresebben volt előkészítve, a mennyiben kevesen voltak és igy minden egyes kiállítónak ki volt osztva a maga szerepe. Tőlük úgyszólván kivétel nélkül jót, de itt remek dolgokat is láttunk. Kontak Antal, Bothe és Ehrmann és mások jeles munkát hoztak. A specziális kárpitos-munkák közül kiemeljük a két Müller-czéget és Pserhofferí. A többi faipar a kiállításon. a) Az épületasztalosság a kiállításon elég tisztességesen volt képviselve, bár nem oly arányokban, a mint ez a nagy elterjedési! specziálitás megérdemelte volna. Az ország legelső rendű czégei törekedtek a kiállításban ezen
