Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
554 ipar viszonyainak megfelelően résztvenni, minden nagyzást és túlerőltetést mellőzve. Thék, Michl, Malomsoky stb. fővárosi iparosok remek dolgokat mutattak be. Kolozsvárról Bak Lajos szép szószéket tölgyfából, Gampel félegyházi asztalos jól megszerkesztett és elkészített ablakot állított ki. Kitünően megszerkesztett, de gyakorlati szempontból túlzásba menő ablakokat láttunk Lemberger S. és fiaitól. Nem kevésbbé kitűnő, de ízlés tekintetében kifogásolható munkát küldött Rajner Károly szegedi épületasztalos. Nehány más mestertől is találtunk még többé-kevésbbé sikerült munkákat. Ide sorolhatni különben még a XII. csoport fülkéinek keretét alkotó falakat és portálékat is, a melyeket egyes fővárosi iparosok, Blondel stb. készítettek. b) A parkétipar igen szerény mértékben szerepelt kiállításunkon. Neu- schloss Ödön és Marczel előkelő fővárosi czég hírnevének megfelelően egy remek román stilü külön kisebb belső pavillonban állított ki mindenféle szerkezetű és alakú szebbnél-szebb parkétát, azonkívül a kassai Dunkel Károly- féle gyár is jeles gyártmányával jelent meg. c) A redőnyipart, mely hazánkban még fiatal és mint ilyen a német kitűnő gyártmánynyal szemben nehéz helyzetben van, eléggé jól mutatták be. Chabada testvérek aránylag olcsó, különféle szerkezetű redőnyeikkel bizonyították be versenyképességüket ; a Magaziner és Weinberger a szokásos jobb szerkezetű redőnyfajokat, Muzsik M. pedig úgynevezett amerikai redőnyöket állított ki. d) A mázolok és szobafestők iparát kétféle alakban mutatták be, remek rajzok, illetve színes tervezetek és kész mázolási munkák alakjában. Művészi képességet találtunk a Schimann /., Guttmann, Mihályi, Varga és Bakos és mások tervezetein. A kiállított mázolómunkák közül Ehrlich Miklós szép faere- zései és intarziautánzatai tűntek ki. Netovábbját a mázolásnak adta Takács László budapesti mester intarziautánzataival és faerezéseivel. Visky Imre kolozsvári és Thiesen H. debreczeni mesterek szintén nagy készültségre valló munkákkal jöttek el‘ a kiállításra. Átalában meg kell jegyezni, hogy ez a két iparcsoport a mennyiséget tekintve szerényen, a munka minősége szempontjából azonban fényesen volt képviselve. Külföldi verseny ez iparokban természetesen nem igen létezhetik és igy megértjük szép fejlődésének okát is. e) A hajlított fából dolgozó bútorgyárak tekintélyes számban vettek részt az ezredéves kiállításon. A nálunk fennálló tiz gyár közül nyolcz mutatta be gyártmányát, egvet, a világ legnagyobb czégét e téren kivéve, mindannyian tényleges hazai viszonyainknak megfelelően. Ez az ipar egyrészt a verseny, másrészt a természetszerű haladás okából mai nap már nemcsak az ülőbútorokkal foglalkozik, hanem elég sikeresen dolgozik már a szekrény- télék, illetve a korpuszbutorok gyártásában is. Más szerkezetek és technikák is érvényesülnek itt már, nemcsak a Thonet Vilmostól föltalált tömör pálczák- ból származók. Ezekből aztán a díszítésnek új módjai az intarziát utánzó ékítmény beégetése, valamint a fának melegben való képlékenysége folytán faragvány utánzása is fejlődött és alkalmazást talált a mindennapi használati bútoron. Föl kell említenünk, hogy ezek a bútorok, bár tömeges és gépi gyártásukkal nem is művésziesek, mégis szépek. Mindkét új technikára van
