Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
547 lást nyert ugyan a parkétaipar némileg a nagyobb mértékű hazai fogyasztással, de helyzete mindennek ellenére nem a legkedvezőbb. Föllendülést csak akkor fog mutatni, ha a külföldi vámtételek leszállításával a parkéta-kivitel megint lehetővé válik. Az 1885. évi furnirforgalom közel 200 ezer forintnyi behozatalban és 10 ezer forintnyi kivitelben mutatkozott. Ugyanez az ipar, a tetemesen megnövekedett hazai fogyasztás folytán nálunk is nehány év előtt meghonosodott volt, a midőn egy a székes fővárosban létesült részvénytársaság egy furnir- gyárat alapított. Ez a gyár tekintélyes gyártási képességével részben kielégítette a hazai szükségleteket és 1895-ben a behozatalt 152 ezer forintra szállította le, a kivitelt pedig közel 50 ezer forintra fölhajtotta. Szerencsétlen helyválogatás és más körülmények azonban sajnosán maguk után vonták ezen különben a prosperálásra hivatott iparczikk gyártásának beszüntetését, úgy hogy jelenleg megint csak majdnem kizárólagosan az osztrák, illetve bécsi importra szorulunk. Hordókból volt 1885-ben a behozatal 504 ezer forint, a kivitel 1 '1S2 millió forint ; ezen iparczikk forgalma bortermelésünk és következetesen borkereskedelmünk megfogyatkozása folytán 1895-ben 245 ezer forint behozatalra és 158 ezer forint kiviteli összegekre szállott alá. Kárpótlást nyert ugyan számos sörgyár alapításában, a mi még azt is maga után vonta, hogy két gépi berendezéssel működő hordógyár is keletkezett, egészben véve azonban hanyatló iparág, melyben már a kellő számú szakmunkások sincsenek meg. Szőlőink fölujitása talán ezen is fog némileg segíteni. Kiállításunkon a Ganz-féle pavillonban egy nem régen keletkezett új gyárnak külön szabadalmazott eljárás szerint készített hordóit is láttuk, a melyek rendeltetése első sorban a petróleum szállítása volna. Mint eredetileg az asztalossághoz tartozó iparokat, fölemlítjük e helyen a hangszeriparokat is, a zongora, harmonium, czimbalom és vonóhangszerekét. Ezek forgalma 1885-ben befelé körülbelül l'o millió, kifelé 144 ezer forintra rúgott. 1895-ben a behozatal lm millió forint, a kivitel 135 ezer forint volt, más szóval nagyobb behozatal mellett a kivitel is némileg csökkent. Mindennek daczára azonban fejlődik a tulajdonképi hangszeripar hazánkban is, még pedig lázasan és a többlet-behozatalt, valamint a nagyobb mértékű gyártmányt az ország fogyasztja el. A faiparhoz számítjuk felerészben a faárakat, függő- és faliórákat is, a mennyiben ezek szekrényeit erre hivatott specziális asztalosok készítik. Magától értődik, hogy ennek az utóbbinak a helyzete magával az óraiparral összefügg. Itt csak arra szorítkozunk, hogy kiemeljük, miszerint ezen óra- nemüek behozatala az utolsó 10 év alatt 800 ezer forintról 400 ezerre csökkent, a mit annak vehetni, hogy a differencziának megfelelő gyártmányt már idehaza készítik. Tény az, hogy vannak már specziálistáink óraszekrények készítésére. Igen jelentékeny behozatali czikket képeznek a bennünket érdeklő fából való játékszerek, a melyek behozatali értéke 1895-ben 770 ezer forintra emelkedett 70 ezer forint kivitellel szemben. Pontos adat a múlttal való össze35*
