Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
518 s ezért bájos volta daczára e hazai környezetben kissé idegenszerüen ható épület kötötte össze. A szabadon megkomponált harmadik front, barokk építészetével átvezet az udvar felőli főhomlokzathoz, a melyet Alpár a XVIII. század első negyedének barokk, specziálisan a Fischer von Erlach építő stíljének szellemében alkotott meg. Impozáns egészet létesített a homlokzattal ; de (a gyulafehérvári városkapuról vett kupolarészletein kívül) kiválóan hazai, mélyebb történeti háttér hijján érdeke e környezetben némileg veszített; bár nem lehet tagadni, hogy a múlt században Magyarországon épült számos középület és kastély épitészeti jellege ez iskolára vezethető vissza. Hogy az épület szépségét nem élvezhettük teljesen, ahhoz talán az udvar nagyságának elégtelen volta is hozzájárult ; a mennyiben ebben a stílben nem annyira a részletek, hanem inkább az épületnek ezekkel ékeskedő tömegei, a nagy tagozás, a szimmetria és ellentétek a hatásosak. Mint a történeti csoporthoz tartozó alkotásról itt kell említést tennünk az ősfoglalkozások pavillonja mögött, a városligeti tóban állott és a halászati kiállítást szolgált czölöpépitményről is. A tó eme részét mód felett érdekessé tette, s viszont az épület számára jobb környezetű helyet találni nem lehetett volna. És itt emlékezhetünk meg a két palota között fekvő udvarnak a tó felőli erődített falairól is, mint a melyek mind a két oldalról érdekes képet mutattak. Kiállításunk néprajzi részének építészetét az ország nemzetiségeinek és vidékeinek jellemző lakóházaiból alkotott falu épületei képviselték. Nem hiányzott a faluvégi czigánytanya sem s ott voltak a pásztorkunyhók is. Ott láttuk a szalma-, nád-, zsindelyes- és cseréptetőt ; a fa- és kőépités módját, a kapuzatok, kerítések, ablakok, tornáczok különböző formáit ; és végül a piaczon a fallal körülépitett szép tornyu templomot, melynek típusa Erdélyben található. A falu — kivált három utczájának képe — kedves és vonzó volt. A kiállítási épületek külső és belső dekorációja. Kiállításunk egyik külső dísze : a már említett növényzet mint háttér, az épületeknek megalkotására s különösen külső dekorácziójára döntő befolyást gyakorolt. S igy a növényzet és az épületeknek összhangzásba hozatala a dekorácziónak egyik nagy feladata lett. Kiemeltük, hogy a festői elemnek az egész külsőnek elrendezése körül nagy szerepe, a kertészkedésnek pedig nem nagy szerepe jutott. Most hozzátehetjük, hogy ennek oka az is, hogy az átalános rendezkedés — épületben, növényzetben — nem dekorativ szempontból történhetett. Pedig kiállításon út, épület, növényzet és mind a mi vele jár, az mind dekoráczió ! A technikus elme ilyenkor a művészetet nem nélkülözheti. Sőt fordítva : megköveteljük, hogy minden a művészetnek legyen alárendelve, mert dekorativ kedvező hatást másképen elérni nem lehet.
