Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
506 mert a társulat ily czélokra a fogyasztott légszeszmennyiség árát lényegesen leszállította. Az ár olcsóbbá tételével fokozódni fog annak ily czélokra való felhasználása. A központi fütésszerkezetek, melyeknek terveit vagy egyes részeit kiállításunkon tanulmányozhattuk, a rendesen alkalmazott gőz, alacsony nyomású gőz-, forró- és meleg-viz szerkezeteken alapulnak. Ezen berendezések czélszerü- sége átalán ismert és hazánkban leginkább nyilvános épületekben sokszor alkalmaztatik. Mindezen szerkezetek szellőztetéssel is kapcsolatba hozhatók. Különösen jóknak bizonyultak az alacsony nyomású gőzfűtési berendezések, melyeknek gyártásával a Zellerin-, Walser-féle részvénytársaság, Knuth Károly és nagy része a vízvezetéki berendezést készítő vállalkozóknak foglalkozik; újabb időben igen nagy elterjedésnek örvendenek. A légfűtés csekélyebb mérvben alkalmaztatik ; leggyakoriabban még akként, hogy egyes fűtőtest két-három szoba melegítésére szolgál. Az ily fűtésekre különösen czélszerünek bizonyultak a töltőrendszerü kályhák, a milyenek Meidinger-, Swadlo és Ehrlich-, valamint a Friedlánder-féle szerkezetek. Nagy lendületet nyert hazánkban az agyagkályhák gyártása. Nagyszámú fővárosi kályhásunk és még több vidéki kisebb-nagyobb gyáros szép és nagyobbrészt igen jó anyagból készült gyártmányait küldötte be. Az ország majdnem minden nagyobb városában kifejlődött a kályhásipar, még pedig oly nagy mérvben, hogy az öntöttvaskályhákat nagyrészben kiszorította a használatból. Szép kályhákat láttunk kiállításunkon Zsolnay, Ascher Antal, az első magyar agyagáru- és kályhagyár, az eperjesi népbank kályhagyára, a késmárki bank kályha- és agyagáru gyárából és a vidék több városából úgy, hogy teljes megnyugtatással tekinthetünk ezen iparág fejlettsége mellett a jövőbe, midőn a most még — bár csekélyebb mérvbeni — külföldi behozatal is megszűnik és szükségletünket tisztán hazai ipar fogja fedezni. Hogy ezen czél mihamarabb eléressék, ahhoz a gyárosok lelkiismeretes pontossága és a gyártmánynak formailag folytonos fejlesztése szükséges. A takaréktüzhelyek készítésével rendszerint lakatos-iparosaink foglalkoznak, és csak újabb időben keletkeztek műhelyek, melyekben kizárólag csakis ezen ipartárgy, mondhatni majdnem gyárilag állittatik elő. Ilyen spe- cziálista e tekintetben Lakos Lajos és Szikora József Budapesten ; mindkét czég e téren igen kiváló nevet vívott ki. Jelesebb lakatosmestereink, mint Berkes Kálmán, Árkay Sándor, a Swadlo lakatosgyár szintén jó munkákat szállítanak. De különösen örvendetes haladást tapasztalunk a vidéki kiállítók tárgyainak tanulmányozásánál, helyes, jó munka és a legtöbbnél külcsín tekintetében is. Az ország közegészségi viszonyának emelésére rendkívül fontossággal bir különösen a városoknak egészséges ivóvízzel való ellátása, azért nagyobb városaink, de sőt az alföldi vagyonosabb mezővárosaink is a vízvezetékek létesítésén fáradoznak. Ezen szükséglet kielégítésére egész iparág keletkezett. Kezdetben a vízvezetéki munkálatokkal csakis a bádogos iparüzők foglalkoztak ; lassanként ezen igen fontos felszerelő munkák végzésére külön
