Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
494 a szabad vállalkozás megszorittatnék, e téren alig volna kívánni való, ha csak az nem, hogy a rohamos gyors építkezés a faanyag megválasztását sokszor lehetetlenné teszi és ez igen sokszor a végrehajtott munka megromlását idézi elő. Az ácsipar fejlődése bizonyára a faipar rendezését, különösen a faanyag nyerése és szállításának szabályozását fogja maga után vonni és akkor ismét elfoglalhatja a faszerkezet magánházak födémszerkezeteinél azon helyet is, a melyről azt a vasszerkezet leszorította és ezáltal ismét lehetséges lenne, mint ez a külföldön átalános szokásban van, némileg könnyebbé tenni lakóházaink építését. Mert ma a túlerős szerkezetek alkalmazása mellett a kisebb családi házak olcsó építése alig lehetséges. * * * A kőfaragó-ipar hazánkban teljesen úgy, mint azt más államokban találjuk, nem fejlődött ; ez nagyrészt annak tulajdonítható, hogy emlékszerü, nagyszabású építmények, melyeknek homlokzatain a szilárd és értékes kőanyag használtatott fel, csak az utolsó évtizedben fordultak elő gyakrabban, aminek egyedüli oka a takarékosságban keresendő ; de volt erre némileg befolyással az a körülmény is, hogy a homlokzati munkálatokra teljesen alkalmas kővel kevésbbé bírunk, mióta a sóskúti kő jobb rétegei ki vannak aknázva. A legjelesebb épületeink, melyeken a kő, mint burkoló anyag is felhasználást nyert, első sorban az állandó országház, a királyi palota és a kúria, nem is számítva a Mátyás templomot. Némely ily épületen a kőfaragó-ipar egész iskolát alapított, a mennyiben a hosszú évek során át tartó munka összecsoportositotta a jobb segédeket és közöttük bizonyos mérvű versengést keltett, mely buzditólag, fejlesztőleg hatott az egész csoportra. Az új országház, a kassai templom, a budai Mátyás templom építő- műhelyei czéltudatos, nemes törekvés színhelyeivé váltak. Sírkőkészitményekben hazánkban első helyen áll Gerenday A. és fia műhelye, mely részben hazai, részben pedig külföldi anyagokat dolgoz fel. A czég kiviteli üzletet folytat a Balkán államokkal. Hasonló munkásságot fejt ki a márvány, gránit, szienit kőipar-részvény- társulat, melynek székhelye Budapest, gyára pedig Pozsonyban van ; a fiatal vállalatot örömmel kell üdvözölni és ha a kezdet nehézségével meg bir küzdeni, nagy szolgálatot tehet e téren. A kiválóbb bányatelepeken is jó kőfaragóműhelyek vannak, mint például : Holdampf Sándor és fia, Udvary és Eichele Müller József, Ney Ede és társa, de ezek nem versenyezhetnek azon nagyszerű berendezéssel, melylyel például Hauszmann Sándor telepe bir, a hol az anyagok megmunkálására szolgáló eszterga-, csiszoló- és vágógépek az emberi erő némi helyettesitését képezik. Hauszmann Sándor kőfaragómunkák csoportja egyike a legérdekesebb és tanulságosabb részét képezték kiállításunknak. Bibel János bányatulajdonosnak, ki egyúttal egyike a hazai kiválóbb kőfaragóműhely-tulajhonosoknak, Oravicza, Predett, Ruszkicza, Majdán, Rako- viczán vannak telepei, szobrász- és kőfaragótelepe Karánsebesen. A kő meg-
