Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)

Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók

492

ellátott vásárcsarnokokat emeltetett, még pedig ez idő szerint egy központi csarnokot, mely azonban a nagybani eladás mellett a részletes elárusitásra is elegendő területtel rendelkezik és négy kerületi csarnokot.

A csarnokok majdnem kizárólag a hazai ipar termékei és úgy az összes elrendezés, mint a munkálat dologi végrehajtása tekintetében is bármely külföldi hasonczélu épetménynyel az összehasonlitást előnynyel állják ki.

Az intézmény továbbfejlesztése is műszakilag ezen az alapon legbiztosabban lenne végrehajtható, de az alkalmazott szerkezetek egyszerűsb itése mellett.

A székesfőváros építésének fejlődését leginkább feltüntetik azon összegek, melyeket 1874. évtől 1895. évig terjedő időszakban építkezésre fordítottak- Ezen összeg meghaladja a 297'7 millió forintot vagyis átlag évente 13*5 millió forint fektettetett építkezésekbe.

Az építkezésekre fordított összegek évenkint következőleg oszlanak meg :

1 Jobbpart

Balpart

forintokban

Összesen

1874 ...........................

1,216.025

14,755.347

15,971.372

1875 ...........................

447.141

5,974.409

6,421.550

1876 ...........................

1.291.058

10,786.171

12,077.229

1877 ...........................

502.756

6,406.345

6,909.101

1878 ...........................

256.987

1,906.048

2,163.035

1879 ...........................

288.572

2,097.329

2,385.901

1880 ...........................

422.743

2,754.155

3,176.898

1881...........................

931.286

4,917.456

5,848.742

1882 ...........................

790.873

5,293.749

6,084.622

1883 ...........................

1,028.099

7,513.883

8,541.902

1884 ...........................

2,048.844

17,859.390

19,908.234

1885 ...........................

1,792.294

13,517.550

15,309.844

1886 ...........................

1,373.612

13,492.573

14,866.185

1887 ...........................

2,482.131

17,481.728

19,963.859

1888 ...........................

1,456.868

14,876.456

16,332.324

1889 ...........................

1,350.575

13,142.219

14,492.794

1890 ...........................

2,036.370

10,641.262

12,677.632

1891..........................

1,161.802

15,771.182

16,932.984

1892 ...........................

1,738.125

17,649.773

19,387.898

1893 ...........................

3,132.136

22,025.415

25,157.550

1894 ...........................

3,134.205

23,203.282

26.337.487

1895 ...........................

3,538.836

23,194.188

26,733.024

1896 ...........................

3,528.247

33,447.603

36,975.850

Összesen 1874—1896

36,254.945

298,706.432

234,961.377

Ezen számadatokból kitűnik, hogy különösen az utolsó négy évben erős az emelkedés, de az emelkedés nem túlnagy, úgy, hogy ha csupán ezen adatokból Ítélünk, rohamos fejlődést nem várhatunk.

A vidéki városok közül : Arad, Békés, Csaba, Czegléd, Debreczen, Fiume, Kassa, Kaposvár, Kecskemét, Keszthely, Losoncz, Miskolcz, Pécs., Pozsony, Sopron, Újvidék, Yersecz és Zombor állította ki középületeinek terveit. Ezen terveknek azonban nagy részük nem ipari, hanem tisztán művészi megbirálás