Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
491 itt Holzspach czég és társa Hauszman Sándor valóban kitűnő munkát végzett ; ugyanezen czég építi a királyi palota most épülő részét is. Méltóan sorakoznak ezekhez Pucher József az építőmesterek ezen nesztorának számtalan munkái, valamint Hável Lipót, Kauser Gyula, Klenovics Antal, Jakabffy Ferencz és több társaik munkálatai. A csarnokban kiállított tervrajzok, a mennyiben pusztán az illető kiállító saját munkáját képezték, igen kis számmal voltak képviselve, pedig épen ez irányban lett volna kívánatos az ország különböző vidékein működő iparosok versenyképességének bemutatása. Kiállított : Blau Gyula és Koch Károly építőmesterek Miskolczról, Jakab Árpád és Géza kassai, Lencz Sándor kaposvári, Lorincz Benedek B.-Topolyai és Manossy Alajos balassagyarmati építőmester figyelemre méltó dolgozatokat ; de a mit ezen tervekben többé-kevésbbé nélkülöztünk : az az egyes ábrázolatok nem mindig szigorú pontossága és a szerkezetek világos feltüntetése, pedig ily — inkább gyakorlati — ábrázolásoknál ezen szempontok bírnak főfontossággal. Igen előnyös kivételt tett e téren Sándy Gyula építész kiállítása, ki munkálatainak előállításánál a szakszerű pontosságot és a rajzbeli csínt egyesíteni tudta. Valóban dicséretet érdemel az egyes törvényhatóságoknak azon törekvése, hogy újabban létesített középületeik terveinek bemutatása által hű képét szolgáltassák az ország e téren való haladásának. Első helyet foglal el e tekintetben maga a székesfőváros. Gazdagon felszerelt pavillonja valóban kincsesháza volt a középületek terveinek. Ezek közül e keretbe sorolhatók a kórházak, a pesti közkórház, a járványkórház és a budai építés alatt lévő közkórház. Mindez építmények mintaszerű elrendezés mellett az orvosi tudomány által megkövetelt helyes berendezéssel bírnak. Az egyes pavillonok teljes elkülönítése szigorúan végrehajtatott és úgy Hauszmann Alajos a balparti közkórház, mint Kauser József a járvány-kórház építésének tervezése és vezetése által valóban maradandó közhasznú építményt létesített. Kevés az a város, mely lakosainak számarányához mérve annyit áldozott volna a közoktatásügy érdekében, mint Budapest ; erről tanúskodik a nagyszámú új iskola, mely a közelmúlt időkben egészen új épületben nyert elhelyezést. Ezen épületek tervezésénél helyesen alkalmazott takarékosság mellett az építészt a czélszerüségi szempontok vezérelték, széles folyosók, jól megvilágított tantermek, melyek kellő térfogat és légtartalommal bírnak, valamint a jól elhelyezett mellékhelyiségek a fő kellékei ezen épületeknek. Az iskolaépületeknél csak helyeselhető azon törekvés, hogy az igazgatói és szolgai lakások lehetőleg távol, vagy teljesen elkülönítve a tanitás czéljaira szolgáló helyiségektől rendeztetnek el. Kiváló helyet foglaltak el a székes főváros kiállításában a közélelmezés czéljaira szolgáló építmények. E téren a régebben fennálló szarvasmarha-vágóhid és fedett marhavásártér mintaszerű berendezéssel bir. A székes főváros csak közvetetlen a kiállítás előtt rendezte vásárügyét, a mennyiben a nyílt piaczok helyett fedett és minden szükséges berendezéssel
