Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
490 ipar, 7. az épületlakatos-ipar, 8. a mázolóipar, 9. az épületüveges-ipar, 10. padlók, padolat, burkolatok minden válfajai, 11. födém-szerkezetek, 12. építési díszitmények (gipsz, műkő, fa, vas, horgany, bronz, majolika, terrakotta, cze- ment és egyéb anyagokból). 13. világitó, fűtő és szellőztető berendezések, 14. vízvezetékek, csatornázó berendezések, 15. oly épületek és berendezéseknek rajzai, melyeknek tárgya nem művészi, hanem gyakorlati szempontból bir fontossággal, mint például : gyárak, gazdasági épületek, egyátalán a gyakorlati szükségnek kielégítésére irányított műszaki munkák termékei. Az építőipari csoportban összesen 286 kiállító vett részt, de a többi csarnokokban is több oly tárgy talált elhelyezést, mely tulajdonképen az építőipar körébe tartozik, vagy vele szoros összefüggésben áll. Az üvegipar, az agyagipar, a vas- és fémipar, az építőkövek rendszeres gyűjteménye mind más és más helyen talált elhelyezést, de az egyes cso- portkiállitásokban, mint például a székesfőváros paviJlonjában is több tárgy volt, mely kiválólag hirdette a magyar épitőipar haladását. Helyesen hivatkozik a kiállítás átalános katalógusának ezen csoportra vonatkozó és nagy szakavatottsággal készített része azon számadatokra, melyek az 1891. évben végrehajtott népszámlálás adatai alapján, a Szent István koronájának országaiban ezen iparágakkal foglalkozók számát átlag 153.000-re teszi, de meggyőződésünk szerint ma már, bár azt bizonyító adatokkal nem igazolhatjuk, ezen szám legalább is 20 százalékkal emelkedett. A kőműves-ipar, melylyel hazánkban körülbelül 37—39.000 egyén foglalkozik, nagy fellendülését annak az átalános szükségletnek köszöni, méh az alkotmány helyreállítása után, megfelelő középületek hiányában mutatkozott ; fokozta ezt még a közlekedési intézményeink létesítése. Az építőipari csarnokban a kőművesmunka körébe vágó kiállítási tárgyakat nem igen találtunk, kivéve egyes terveket, melyeket vagy a városok vagy részben egyesek mutattak be, ennek oka már a működési kör tulajdonságában leli magyarázatát. A kőművesmunka, mint végrehajtott építmény ítélhető meg és igy nem találhatott helyet egy csarnok szűk keretében, hanem annál szebb példákban nyilvánult úgy a kiállítás egyes épületei, mint a székes főváros valóban nagyszabású alkotásain is. Kiemelhetők e téren a Neuschlosz Ödön és Marczel által végrehajtott kiállítási munkálatok, első sorban a történelmi főcsoport épületei, melyek mint ideiglenes jellegű épületek, nagy szakértelemmel lettek végrehajtva ; ugyancsak hasonló a gépcsarnok, mely Neuschlosz Károly és fia czég munkája. Gondos, pontos munkáról tanúskodnak még Gregersen G. és fiai czég által készített épületek is. De a kiállítás terén végzett építkezések bármennyi ügyességet és szakavatott jártasságról tettek is tanúságot, mégis mint ideiglenes, rövid fennállásra szánt művek nem tüntethették fel a kőművesmesteri ipart, különösen a munkálat pontossága s tökélyére nézve akként, mint azt a végleges alkotásokon örömmel tapasztalhatjuk. A parlamentház építése bármely külföldi hasonló műemlék mellett dologi foganatosítás tekintetében is egyenértékű és
