Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
460 hetne. Az említett czélból a garat és a szekrényszerü állványok belső fölületei fával és czinklemezzel vannak kibélelve. A belső hengerek az állványra foglalt helytálló csapágyakba, a külsők pedig a csapok körül lengő emeltyűkben képezett csapágyakban nyugszanak. Az egyes csapágyak pontosan egyenlők, úgy hogy egymással felcserélhetők. Mindegyik csapágy akkora olajtartóval készül, hogy egész hétre való olajat fogad magába. Ez olajtartóba a csapnak nyúlványára függesztett aczélgyürü merül, mely a csap által lassan forgattatván, folytonosan elég olajat szállít a csaphoz, a melyen a csészébe vájt hornyon át szétoszlik. A fölös olaj az alsó csésze alatt képezett csatornácskán ismét visszafolyik az olajtartóba. A hengereknek párvonalos állítására a csapágyakat tartó két-két csavar szolgál, melyek a helytálló hengereknél az állványnyal egybeöntött nyúlványokba, a mozogható hengereknél pedig a lengő karnak villaszerű részébe vannak foglalva. E csavarokkal a csapágyakat felfelé vagy lefelé állíthatjuk és ezáltal a hengerek tengelyeit pontosan vízszintes és egymással párvonalos helyzetbe hozhatjuk. Az egymással működő hengereknek egymás iránt való beállítása a külső hengerek csapágyait tartó emeltyűkkel történik. Ez emeltyűknek alsó vége ugyanis helytálló csap körül elfordítható, felső vége pedig csavart rugó behelyezésére való tokot képez. E rugónak egyik vége a toknak födelére, másik vége pedig anyacsavarra támaszkodik, mely az orsót körülfoglaló gázcsőnek egyik végéhez szorul. Másik anyacsavar a rugó megfeszítésére, még másik pedig az előbbiek közének rögzítésére való. Az említett gázcsövön végig érő feszitő orsónak egyik végére csavarmentes kézi kerék van helyezve, másik vége pedig csaphoz van foglalva. A kézi keréknek egyik illetve másik irányban való forgatása által a feszitő orsó a csapágytartó emeltyűt egyik illetve másik irányban elfordítja, minek folytán az állítható henger a másikhoz közeledik, illetve attól távolodik. A megengedhető legkisebb hengerközt a feszitő orsón alkalmazott rögzítő csavar szabja meg. Azon czélból, hogy netalán a hengerek közé kerülő nagyobb kemény tárgy ne okozhassa valamelyik értékesebb géprésznek eltűrését, az említett rugótok födelét erre való két csavar a födélnek két gyenge füle útján foglalja a tokhoz. Ennek folytán az esetben, ha oly nagyméretű kemény tárgy kerül a hengerek közé, mely azokat nagyobb mértékben igyekszik szétszoritani, mint a mennyire a rugók lehetővé teszik, a rugótok födelének két füle letörik, ekkor pedig a hengerek köze akadálytalanul nagyobbodhatik a nélkül, hogy a gépen baj történnék. A rugótok födelének három pár ily füle van ; az emlitett esetben tehát azonnal másik két fülénél fogva a tokhoz foglalhatjuk és a munkát fennakadás nélkül folytathatjuk. Hogy a hengereket szükség esetén rögtön széjjel lehessen állítani, az egy hengerhez tartozó két feszitő orsó a garatállványon átérő tengelynek exczentrikus csapjaihoz van foglalva. Ha e tengelyt arra való emeltyűvel elforditjuk, a mozgatható henger a helytállótól azonnal eltávolodik. Ez a kikapcsolás önműködően is megtörténik, ha a garat kiürült. A garatot elkülönítő fal két részre osztja. E fal mellett vízszintes tengely
