Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
446 felszerelve, nagy erővel lefelé, illetve az üllőn fekvő munkadarabra lökik. A szerint, a mint az összekötő szelepet közvetetlenül a robbanás után, vagy pedig valamivel későbben nyitjuk, a kalapács erősebben, illetve gyengébben üt. Az ütések erőssége tehát épen úgy szabályozható, mint gőzkalapácsoknál. A kiállított névleg nyolczlóerős gázmotornak és kalapácsnak főbb méretei a következők : a motor munkahengerének átmérője 225 mm., löket- hossza 320 mm., a kalapács hengerének átmérője 150 mm., a kalapács legnagyobb lökete 300 mm., a kalapács dugattyurúdjának átmérője 70 mm.; a motor perczenkénti fordulatainak száma 220, a kalapács, dugattyurúd és dugattyú súlya 50 kg. A kalapács motora perczenkénti 220 fordulat mellett 10 fékezett lóerőt képes leadni, ha pedig a kalapács is be van kapcsolva, ez perczenként 110 ütéssel dolgozhatik, melyek teljes munkavégzés esetén 400 kgm.-nak felelnek meg. E mellett még néhány lóerő a műhely hajtására marad, habár a kalapács üzemére elméletileg szükséges munka 732 kgm.-ot tesz. Ez a munkanyereség annak a következménye, hogy a kalapácsnak bekapcsolása esetén az égéstermékek mindkét hengerben expandálnak, tehát tényleg nagyobb munkát végeznek és teljesebben hasznosittatnak, mint akkor, ha csakis a motor hengerében jutnak hatásra. Ezekből önként következik az is, hogy a kalapács működése a motor gázfogyasztását csak kevéssel növeli. A Ganz és Társa részvénytársulat által kiállított függőleges elrendezésű Bánki-Csonka-féle petrolemnmótorok szintén négyüteműén működő szelepes gépek, igen egyszerű petroleumporlasztóval és önműködő gyujtóberendezéssel. A könyökös tengely a gép állványának alsó részére srófolt két csapágyban nyugszik és mindkét végén egy-egy súlyos lenditőkerékkel van felszerelve. A hajtórúd közvetetlenül a hosszú dugattyúba kapaszkodik, keresztfej- vezeték tehát nincsen. A gép állványa teljesen el van zárva és alsó része olajtartót képez, a melyben lévő olaj úgy a hajtórúdfejnek, mint a dugattyúnak és a dugattyú hajtórúdcsapjának kenésére szolgál. A henger körületét és födelét keringő vizzel telt burkolat foglalja körül. A födélen áthatoló csatornával közlekedő szelepházat fölül a szívószelep zárja ; a két szelep közötti terbe nyílik a gyujtócső. A szívószelephez vezető csatornában a petróleum- porlasztókészülék, ez előtt pedig a levegő beáradásának szabályozására való szelep van elhelyezve. A porlasztókészüléket szűk csövecske képezi, mely alulról függőlegesen a levegőt beárasztó csőnek közepéig érve, a petróleumot a légáradatba juttatja. Kifolyató nyilását srófolható kúppal lehet szabályozni vagy teljesen elzárni. E szabályozó srófnak forgatására való fogantym mutatóval van kapcsolva, mely a hozzátartozó osztott lapon lévő jelzővonalra állítandó, hogy7 éppen megfelelő mennyiségű petroleum jusson a motorba. Hogy a petróleumot bevezető csövecskében a petroleum mindig egyenlő magasságban álljon, a porlasztó és a henger fölött elhelyezett petroleumtartó közé kis edény van kapcsolva, melyben úszóval összekötött kis szelep szabályozza a petróleumnak a porlasztóhoz való folyását.. A kiárasztó szelepet exczenter mozgatja, melyet a forgatós tengely7 fogaskerék áttevés utján félannyi fordulattal forgatja, mint a mennyit a for-
