Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Műszerek és tudományos eszközök
394 tanintézetek szerény dotácziójánál fogva huszonöt év előtt még oly csekély volt, hogy a mechanikusok tisztán mesterségük körében nem foglalkoztattak eléggé és »optikus« néven játékszerek készítésével, szemüvegek javítgatásával, elektromos házi csengők szerelésével kellett kenyeröket megkeresniük. Hogy eme mostoha viszonyok daczára a jó eszmék kivitele mégis csak sikerült, azt egy nehány példán bizonyithatjuk. Néhai Jedlik Ányos budapesti egyetemi tanár tervei szerint Nuss János budapesti mechanikus osztógépet szerkesztett, melylyel diffrakczió rácsokat készítettek. E gép mai napig használatban van Pannonhalmán és Palatin Gergely szent Benedek-rendi tanár a budapesti főtanintézetek fizikai laboratóriumait a fény hullámhosszának megmérésére szolgáló kitűnő optikai rácsokkal ajándékozta meg, melyeket a Jedlik-féle osztógépen készített. Ugyancsak Nuss János készítette az ötvenes években a budapesti tudomány-egyetem fizikai intézetében még most is őrzött és a kiállítás közoktatásügyi pavillonjában bemutatott Jedlik-féle dinamogép kis mintáját. A Jedlik-féle nagy galván-batteriát 1854-ben Parragh Zsigmond budapesti mechanikus készítette, ki Párisban, Londonban, Milanóban és Veronában dolgozott és jelenleg a budapesti kir. József-műegyetem mechanikusa. Csomortányi budapesti órás középiskolai czélokra való fizikai eszközöket, gőzgép - modelleket, Bain-féle szimpatikus elektromos órákat, Morse-telegraf felszerelési tárgyakat, galvanoskopokat, relaisket s Morse írógépeket készített. Ugyancsak Csomortányi készítette 1864-ben a Grossmann hazánkfiától tervezett kénesőszivattyut, melynek feltalálását átalán a bonni dr. Geisslernek tulajdonítják, bár Geissler az ő szerkezetét évekkel később ismertette, mint Grossmann. A kénesőszivattyuról tudjuk, hogy vele a legtökéletesebb vákuumot állíthatjuk elő és mai napság a villamos izzólámpa gyártásnál és bizonyos irányú tudomán3<Tos tanulmányoknál nélkülözhetetlen. A Stoczek József 1864. évi ismertetése után rekonstruált Grossmann- féle kénesőszivattyu a történelmi kiállítás pavillonjában volt látható. Lehmann, Rischer, Jakvicz és Hamar Leo iskolai és orvosi fizikai eszközöket, különösen elektromos indukczió-készülékeket szerkesztettek. Hamar Leo zárt szekrényben tartott ebonit-korongos villanygépet készített robbantási czélokra ; a korinthusi csatorna robbantási munkálatait ő vezette. Állandó megbízások hijján azonban mechanikusaink nem fejlődtek és a külföldiek mögött elmaradtak. Alkotmányunk visszaállítása után tanintézeteink száma s a felszerelésükre rendelkezésre álló anyagi eszközök is gyarapodván, mechanikusainknak elég dolguk akadt volna, ha tartós, a készülék rendeltetésének helyes felfogása alapján készített szerkezeteikkel az angol, franczia és német gyártmányokkal megállják a versenyt. De az elmúlt évek improduktivitása miatt sem a gyártásra szükséges berendezésekkel, sem segédszemélyzettel nem rendelkezvén, a külföldről való behozatalra szorultunk. Némi kivétel csak az elektromos mérőeszközöknél mutatkozott. Ezek gyártását ugyanis az elektrotechnika terjedésével honi
