Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Műszerek és tudományos eszközök
393 meg Jean Richard ne.vü kovács egy genfi órának szétszedésével az órakészi- tést és 50 évvel később már 400, az 1800. évben pedig 4000 iparos űzi ezt a mesterséget a neuenburgi hegyek között. Francziaországban 1544-ben, Angliában pedig 1631-ben keletkeznek az első órásczéhek s az utóbbi országban ez időtájt az órák produkcziója már oly tekintélyes, hogy I. Károly megtiltja a külföldi órák behozatalát. Az 1700. évben kezdik a schwarzwaldi órák készítését s már egy századdal utóbb ezek az órák külföldön mindenfelé el vannak terjedve. Az idők folyamán az ipari iskoláztatás szükséges volta is mindjobban kitűnik. Francziaországban és Svájczban századunk elején órásiskolákat létesítenek, a genfi iskolát 1825-ben nyitják meg, mig Spanyolország fővárosában már az 1771. évben állítanak fel órásiskolát. Ezekkel szemben hazánkban, ha találunk is — a mint láttuk — egyes órásokat, tulajdonképeni órásiparról még jelen századunkban sem lehet szó. E század negyvenes évei előtt több felső-magyarországi városban, mint Besz- terczebányán, Selmeczen s a szepesi városokban egyszerű, szolid szerkezetű elég jó toronyórákat, álló- és faliórákat készítettek és ez egyszerűbb iparág már-már meghonosodott. De ez idő után a vámleszállitással és tökéletesebb közlekedési eszközökkel megkönnyíteti behozatal által a szóban levő ipar nagyon hanyatlott. Bár ennélfogva önálló órásiparról nem szólhatunk, mégis akadtak egyes órások, mint Králik Sámuel, Klenner Ferencz, Lechner József, Brausewetter János, kik külföldi kiállításokon is elismerésben részesültek. A mi pedig e téren az ipari oktatást illeti, daczára annak, hogy már II. József az ipariskolákra vonatkozó rendeletében az óragyártásra is tekintettel van és szétszedett órák részleteinek lerajzolását rendeli el, ennek az intézkedésnek épen olyan kevés foganatja lehetett, mint a többi, az ipari oktatásra vonatkozó rendeletnek, a mi onnan is kitűnik, hogy még az 1869—1870. évben is a fennálló négy ipariskola látogatói között egy órásinas sincs, mig az 1870/71. évben mindössze három volt. Hasonló viszonyokat látunk a mérleggyártási iparnál. Egyes géplakatosok ugyan már a jelen század elején gyártottak mérlegeket hazánkban, nagyobbára serpenyős mérlegeket kis számban és kezdetleges szerkezettel, továbbá tizedes és százados mérlegeket ; buzamérlegeket az ötvenes években a pesti hengermalom műhelyében állítottak elő Bucher mérnök technikai vezetése alatt, de tulajdonképeni mérleggyártó iparról még a legújabb időkig sem lehetett szó. A hatvanas években, ösztönöztetve az által, hogy ekkortájt mindjobban elterjedt a gabnának súly szerinti eladása, egyes iparosok kizárólag a mérleggyártásra adták magukat ; de ezt az iparágat csak szerény határok között űzték, a mérlegek több fontos alfaját, így a hídmérleget a legújabb időkig egyátalán nem állitottak elő s hazánkban az ily irányú szükségletet állandóan külföldről kellett fedezni. De leggyöngébben állott a műmechanika legnehezebb ágának, a tudományos műszerek gyártásának ügye hazánkban. A szükséglet és kereslet ugyanis a műmechanikára szoruló tudományművelők kis számánál és a közép- és fő-
