Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémipar és ennek egyes ágazatát kiegészitő vasiparok
325 vízállással szabályozza a C csőben mozgó levegő járását. A kazán vizterét a G gyűjtőhöz kapcsolja az a cső, a gyűjtő alsó részét pedig a b cső a kettős T tölcsérrel köti össze. Ha a kazánnyomás a kelleténél nagyobb, a viz T tölcsérben emelkedik és szűkíti a levegő beeresztésére való R rést, ekkor kevesebb levegő jut a tűzhöz s ennek következtében az égés lassúbb lesz, ha csökken a nyomás, a tölcsér vizszine sülyed, s ekkor az R rés megnagyobbodik, mely esetben több levegő jutván a tűzhöz, az égés élénkebb lesz. A kazánból az N nyíláson át kiömlő égéstermékek az F füstcsatornán át a kéménybe áramlanak, melynek nyílását a t tölcsér szabályozza ; ez a tölcsér c csővel van a b csőhöz kötve és a H himbával kapcsolatos oly- formán, hogy azt a g nehezék ellensúlyozza. Ha a kazán kelleténél nagyobb nyomása a c csövön át a / tölcsérbe vizet szorított, akkor az leereszkedik és a füstcsőben elhelyezett csappantyút elzárja, vagyis az égést szintén lassítja. A G közvetítő edény arra való, hogy a kazánnyomás hirtelen való nagyobbodásakor a kazánból kinyomott viz lökését kiegyenlítse. A 62. ábra a K kazánnak, a C csőhálózatnak és az F fűtőtesteknek légtelenitését tünteti elő ; ugyanis a csővezetékbe van az L levegőgyüjtő bekapcsolva, melynek az a feladata, hogy az egész fűtőrendszer levegőjét felvegye és ha a fűtés beszüntetésekor a gőz kondenzálódott, ugyanazt a levegőt újból a vezetékbe juttassa ; hogy mindig olyan levegő legyen a vezetékben, mely minél kevesebb oxigént tartalmaz, a mi a rozsdásodás meggátlásának egyik főfeltétele. Az L léggyüjtőnek vizbe járó fedele van, mely emelkedik és sülyed a szerint, a mint a csővezeték gőztartalma nő vagy fogy. A központi fűtés dolgában említésre méltó újdonság volt Knuth K. kisnyomású gőzfütőkazánjának légszabályozója, a Zellerin-féle gyár kisnyomású gőzfűtéshez való szabályozó szellentyüje és Pöhlmann-Schlegel-féle szab. fütőtestjei s végül azok a radiátorok, melyeket Knuth K. és Szepessy S. állítottak ki. A radiátorok U alakú s bordanélküli öntöttvas fűtőtestek, melyeket rendszerint oly díszesen öntenek, hogy beburkolásuk szükségtelen. Újabban a hőkisugárzás előmozdítására való bordákat azért hagyják el, mert a fűtőtest tisztogatását megnehezíti. * * * Az elmondottak után még csak néhány szóval óhajtom az 1896. évi ezredéves országos kiállítás fémvasipari csoportját jellemezni. A kiállítók számát, a kiállított tárgyak mennyiségét és minőségét illetőleg teljesen meg lehetünk elégedve. A vasiparban legörvendetesebb fejlődésről tanúskodott a vasművesség (műlakatosság), a drótáruk gyártása, a takaréktűzhelyek készítése és a vasöntés. A vasbútorgyártás terén némi megállapodottság észlelhető, mig a vasalások, a szeráruk és a kések gyártása dolgában hanyatlás mutatkozik. A finomabb szerszámok gyártását illetőleg alig tudunk a kezdet nehézségeivel megküzdeni, de a durva szerszámok gyártása se áll olyan fokon, hogv az ország szükségleteit távolról is kielégithetné.
