Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)

Geologia - A geologia alkalmazása a gyakorlati életben

28

az utóbbi években részletes vizsgálódások alapján készültek el ; u. m. : Az Iza völgye felső szakasza geológiai térképe; az 1893-ik évben geologiailag felvette Böckh János. Zsibó környékének (Szilágym.) geológiai térképe ; dr. Hofmann Károly 1878. évi részletes felvételei nyomán Telegdi Róth Lajostól (metszetekkel). Kőrösmező környékének földtani térképe ; felvette 1894-ben dr. Posewitz Tivadar. A háromszékmegyei Sósmező és környékének geológiai térképe ; felvette 1894-ben Böckh János.

Ezen térképekről már megemlékeztünk volt a földtani intézet által kiállított tárgyainál, hol szintén ki voltak állítva.

Láthattuk itt továbbá dr. Gorjanovic tanártól Horvát-Szlavon- és Dalmát- országok földtani átnézetét a petroleum, nafta és aszfalt lelhelyekkel. Szinkulcs : alluvium és diluvium, neogen, eocen, kréta, ura, trias, carbon, kristályos palák, serpentin, eruptiv kőzetek, granit. Külön ki voltak tüntetve a bitumenes anyagok (aszfalt, nafta, petroleum) lelőhelyei, összesen 14. Á térkép szerint a lelőhelyek közül van a triasban 1, a krétában 6, eocenben 2, neogenben 3, diluviumban 2 lelőhely.

Egy másik térkép az egész földön előforduló kőolaj vidékeit ábrázolta.

Volt látható nehány gácsországi petroleum-előjövetel átmetszete ; valamint Ropica ruska fúrólyuk szelvénye is (2504 mély) ; több fényképen be lettek mutatva a gácsországi, valamint a külföldi kőolaj-előjövetek ; valamint a bitumenes anyagok is a jellemző kisérő kőzetek társaságában.

A többi gyárak, illetve társaságok csakis a nyers anyagot és gyártmányait, különféle kenőcsöt és olajat állitott ki, u. m. : a Hazai Aszfaltipar-Részvény- társaság,a Magyar Aszfalt-Részvénytársaság (bihar-szilágyi olajipar), a Budapesti Ásványolaj gyár, a Magyar Pétről enmipar Részvénytársaság, az Apollo Kőolajfinomitó Gyár, a Hazai Aszfaltipar Részvénytársaság, Posnansky és Strelitz aszfalt és kátrány vegyitermék gyára, a Neufchátel Aszfalttársaság.

6. Kő- és agyagipar, festékföld.

Tanulságosan és érdekesen állitott ki a Kissebesi Gránitkőbányák Részvénytársasága (a bányászati pavillonban) ; az általuk mívelt kőbányák a következők : Kissebes (Kolozsm.) 1880. év óta; Zsidóvár (Krassó-Szörénym.) 1873. év óta; nyitrai bánya (Galgócz-Lipótvár és Tótmegyer között) 1895 óta. Egy grafikus táblázat mutatta a kőbányák termelésének fejlődését 1880—1896; egy másik térkép a termett kő használati elterjedését hazánkban ; miből látható, hogy leginkább az alföld veszi igénybe a kissebesi követ ; mig a zsidóvári és nyitrai kő csak lokális kiterjedéssel bir. Nehány fényképen és egy festményen látni lehetett a kissebesibánya telep fekvését és a fejtést. Ki voltak állítva a kövek koczkákban, közúti kavicsalakban (kőzúzógéppel aprítva) és a bányászati csarnok előtt lépcső, valamint oszlop alakban kidolgozva. Kiállított továbbá (a bányászati csarnok előtt): Gáli József lukareczi bazaltot koczkaalakban. Ugyanazon bazalt be lett mutatva Ternes vármegye kiállításában is a gazdasági csarnokban), mely megye területén ezen kőbánya fekszik; — Somosújfalusi bazaltkő-