Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Geologia - A geologia alkalmazása a gyakorlati életben
29 bányák iparvállalat (Komis Gábor) bazaltot ; koczka és hosszúkás minták alakjában; a cserepesi kőbánya (Abauj-Tornam.) riolittufának nevezett építőkövet koczkamintában ; — Móricz Pál zöldes Dacittufát Pudplesa telepről (Már- marosm.) porfirkőnek nevezve, csiszolt alakban és mint lépcső kidolgozva. (Épitőiparcsarnok.) Müller József, kőfaragón:ester és bányatulajdonos Süttő Esztergomm.), u. n. haraszti kővet (diluviális édesvizi mész a Süttő melletti haraszti kőbányából) durván faragott nagy lemezben (5-5o m. hosszú, Pso m. széles, 1.25 m. vastag). (Épitőiparcsarnok.); — Braun József somosújfalusi- sátorosi granat-trachitot biotit-amfitolt (labradorit) granat-andesitet mint koczka és kavics; selypi bazaltot nagy darabokban és mint kavics; bukini gránitot koczkában. Bibel János oraviczai műépítész és kőbányatulajdonos (Oravicza és Karan- sebes) a ruszkivai fehér márványból állított ki több csinos sirkövet ; továbbá az Oravicza melletti predetti fensikról való Tithon szürkemeszet lemezben és oszlopalakban. Gussetti Bálint kőfaragómester Oraviczán, ugyanazon Tithon-mészkőből állított ki 6 méter hosszú durván faragott darabot. Goldberger Mór kőfaragó Pancsován az épitő-iparcsarnok egyik bejárata előtt csiszolt táblát állított ki, melyben a »Szózat« kezdete be volt vésve. Ney Ede és társa köfaragómester állított ki rókahegyi mészkövet — Dachstein-mész — és csillaghegyi falkövet — Orbitoid-mész — piramisalakban ; továbbá koczkaalaku kőzetmintákból álló magas oszlopot a következő helyekről : Várpalota: lithothamnium-mész, Zsarnó : Triasz-mész, Piszke : vörös mészkő liaszkoru, Beszterczebánya : eoczén-homokkő, Duna-Almás : édesvizi diluviális mészkő, Kaláz : édesvizi mész, Bia : mioczen-mész. Müller József kőfaragómester Süttőn, nagy lemezben állított ki ottani vidéki liaszkoru vörösszinü és szürke mészkövet. Több anyagot mutatott be a márvány-, gránit-, szienit-kőipar-részvény- társaság leginkább Svédország és Norvégiából. Igen szépen állított ki Hausmann Sándor építő- és faragómester. Ő bemutatja fényesre csiszolt nagy kőmintákból összeállított pavillon-alakban a magyar nemes márványokat, úgymint : a kolos-hradistyei (Nyitramegye) fekete szinü és fehér eres márványt, a siklósi szürke-piros és szürke márványt, a vaskohi vörös márványt, a gyüdi sötét-világos márványt, az oraviczai fehér márványt. A mezőgazdasági csarnokban gróf Zselénszki salánki uradalma állított ki többféle kőzetet ; továbbá gróf Erdődy Ferencz összes uradalmai néhány terméskövet állítottak ki, úgynevezett sághegyi bazaltkő, somlóhegyi bazaltkő, somlói lávakő. József főherczeg pavillonja előtt ki volt állítva a borosjenői kő, a hárshegyi homokkő, durván faragva egy köbméter formában és lapalakban is ; továbbá az ürömi kő (Bryozoa-mész) hat méter hosszú lapban. Jolsva rendezett tanácsú város állított ki néhány minta szürkés mészkövet, márványt, dolomitot stb. (minden megjegyzés nélkül). A fővárosi pavillonban nagy koczka-mintában mint járdakő ki volt állítva : csódbogdányi trachit, csódbogdányi szürkés trachit, csódbogdányi
