Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
269 láttunk. ízléses és szép munkája mindenkinek feltűnt s a magyar ipar barát- jait méltán megörvendeztette, mert végre valahára e téren is van specziális- tánk, a ki komolyan hozzálát a boltok e fontos kellékének gyártásához, mert eddig csak szórványos kísérletekről volt tudomásunk. A szóban forgó iparágak Horvát- és Szlavonországok kiállításában igen szerényen voltak képviselve, úgy látszik, hogy hazánk Dráván túli részében a vasbutorgyártásnak hivatott mestere még nem akadt. D) Kovács-ipar. (Gép és járóművek kovácsolt alkotórészei, kocsiemelők, darulánczok, vasmacskák, finom lánczok csatok, szegek, csavarok, szegecsek, patkók, lószerszámok, kolompok, juhászkampók.) A kovácsipar igen sokféle tárgy készítésével foglalkozik, úgy hogy ennek mai fejlődöttségéről hű képet nagyon nehezen adhatunk. Talán leghelyesebben úgy járunk el, ha a motorikus erővel dolgozó iparágakat a többitől elkülönítve tárgyaljuk. Ha eltekintünk az E) pont alatt tárgyalandó szerárúk és szerszámok és a ó) pont alatt tárgyalandó serpenyők gyártásától, a motorikus erővel dolgozó kovácsiparok 'közé sorolhatjuk a gép- és kocsialkotó részek, kocsiemelők, vastaligák, vasmacskák és a durva lánczok gyártását, a motorikus erővel nem dolgozó iparok közé pedig a patkók, lószerszámok, csatok, sarkantyúk és a finomabb lánczok gyártását. 1. Noha gépalkotó részek kovácsolásával a legtöbb gépgyár foglalkozik, egyse állított ki oly mintaszerű gyűjteményt, mint a m. kir. diósgyőri vas- és aczélgyár, azonban mivel gépalkotórészek kovácsolásával Üzletszerűen egyik gyárunk se foglalkozik, hanem készítményeinek legnagyobb részét maga használja fel, a kovácsipar ez ágának bővebb méltatásába nem bocsájtkozunk. Ugyanezt mondhatjuk a vasúti járómiívek kovácsolt alkotó részeinek gyártásáról is. A közilti járómüvek alkotó részeinek legfontosabbikát a tengelyt, ma már specziálisan berendezett gyárak készítik, ilyen 15 év óta Magyar- országban is van, a rimamurány-salgótarjáni vasmű részvény-társaság salgótarjáni telepén. Noha ennek a kocsitengelygyártó műhelynek berendezése a legmodernebbek közé tartozik s gyártmányai egyenrangúak a külföldiekkel, az ország szükségleteit még sem fedezi; mert az 1895-iki statisztikai adatok szerint a behozatal (531.075 frt), a kivitelt (74.256 frt) 456.819 írttal multa felül. Azonban ennek a fonák körülménynek nem az említettük gyár az oka, mert ennek berendezése olyan, hogy hazánk szükségletét teljesen fedezhetné, hanem a magyar kereskedőknek, illetőleg a vevőközönségnek a magyar gyártmányokról alkotott balitélete s az a megrögzött hit, hogy jó tengelyeket csak az osztrák gyárak tudnak készíteni ; el is árasztják ezek piaczainkat, hisz a vevőközönségünk a stájer gyártmányért még többet is hajlandó fizetni, mint a hasonló minőségű, tetemesen olcsóbb magyar készítményért. így 1895-ben Ausztriából 21.136 q. tengelyt hoztak be 528.000 frt értékben. A magyar fogyasztóknak
