Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
262 és biztos kéz, mely az iskolázott fejben megszületett eszmének tisztességes alakot tudott volna adni. Ezen segíteni kell ! Adjunk vasműveseink kezébe jó rajzokat, melyből inspirácziót meríthetnek, mely őket a munka mivoltával ismerteti meg. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a Mintalapok fémvasipari részének kiadásával a segítség első módját már megadja, hátra volna még a második, mely régi és modern vasművesmunkák múzeumának felállításában lelné legjobb megoldását. Az, a mi eddig Budapesten és a vidéken e téren történt, édeskevés. Efféle múzeumok kapcsán szélesebb alapokon kellene szervezni az esti tanfolyamokat, a hol a segédeket csak stilszerü rajzok készítésére oktatnák. E tanfolyamokkal kapcsolatosan arratermett kiváló művezetőkkel praktikus mutatványokat is kellene tartani a kovácsolásból, domborításból és egyéb, a vas- művességre fontos technikai műveletekből. Ezek a művezetők a nyári szünidőt töltsék a külföldi műhelyekben, hogy ott mind a munkában, mind a rajzban a modernebb irányokat elsajátítva, a szorgalmi időszakban biztos útmutatásokat adhassanak. Hogy e tekintetben egy vagy más irányban tenni kell valamit, azt a lakatosipar modern fejlődése a legjobban bizonyítja. Ezelőtt űz évvel az építő— lakatosságban is a kézimunka volt a domináló, ma már előtérben van a gépmunka, a kézimunkának megmaradt a műipari czikkek készítése, noha e téren is érezhető már a gépek versenye, mert a hidegen sajtolt díszitményi részleteket már régóta használják s a mint Rotter Kelemen kiállítása mutatta, ilyeneket már nálunk is készítenek, a berlini Krause melegen sajtolt díszítményei pedig még veszedelmesebb alakban juttatják a gépmunka termékeit forgalomba. Ha tehát azt nem akarjuk, hogy a kézimunkát a lakatosiparnak erről a teréről is leszorítsa a gépmunka, minden igyekezetünket arra kell fordítanunk, hogy a vasművességben rejlő iparművészeti irányt fejleszszük, mert a gép munkája sablonos volta miatt iparművészeti magaslatra soha nem emelkedhetik. Az alakot megadja ugyan, de a művészet melegét belelehelni képtelen. 17. ábra. K ros gyertyatartó. Készítette Jungfer Gyula, cs. és kir. udvari műlakatos.
