Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
175 3 regenerativ gázkavaróval, 1 frisstűzzel, 2 közvetetlenül és 2 gázzal fülő forrasztóval, 1 kis Bessemer-converter (9662 q évi termeléssel), 1 közvetetlenül fülő izzitó-kemencze és 6 hengersorozat segélyével termelt 1895-ben: kereskedelmi rúdvasat 62.104 q-át, kereskedelmi finom lemezeket 2803 q-át. A kavaró- és forrasztó gázkemenczék ellátására 9 kőszén- és 2 fagáz- generátora van. Hajtóerő: 295 lóerejü vizmotorok és 165 lóerejü gőzgépek. A bányászati és kohászati csarnokban, a 28-al jelzett helyen (2. ábra) állított ki : minden fajta kereskedelmi rúdvasat, a kereskedelemben divó csomagokban (gömbölyű, félgömbölyü, négyzet és kerékagy-vas, keréktalp-vas, kengyelvas, abroncsvas, laposvas) ; szegletvas, fedőszeglet-vas, ablakkeret-vas, T- és L-vas ; kereskedelmi vékony lemezek; szeráruk (nyers kocsitengelyek, ekelemezek, ekekések, kézi pörölyök, vésők, repesztő rudak) ; Bessemer-ingot, minőségi próbák és egy pár üregezett henger alakos vas gyártására. Gömörmegye. Gömörmegye mint nyersvas termelő kerület az első helyet foglalja el Magyarországon vasolvasztóinak nagy száma és a termelés nagysága miatt, melyekkel természetesen karöltve jár a vasbányászat terjedelme és gazdagsága is. A) A vashegy-hradeki érczvomilat és az ide tartozó vasgyárak. Zólyomból jövet, a megye határához közel, a tiszolczi kir. vasgyárat találjuk elsőnek, a Rima-patak torkolatánál. Ennek folyása mentében, 14 kilométerrel lejebb vannak a rimamurány-salgótarjáni vasműtársaság likéri és nyustyai kohói. Vaskövek. Mind a három kohónak legfontosabb olvasztó-anyagát a gömöri Vashegy adja, mely Gömörmegyének leghatalmasabb vaskő-előfordulása. A Vashegyet alkotó fekvő telérek, tömzsök és lencsék Szirk, Turcsok és Rákos községek határaiban terülnek el. A Szirk és Turcsok községek határában fekvő hatalmas ércztömb klorit- palán fekszik; kovás fekete agyagpala a fedűje. Közbe átvonuló, 5—40 m. vastag agyagpala és vakke három telepérre osztja átalános kelet-nyugoti csapásiránynyal és déli dőléssel. Az egyes teleprészek 1—30 m. vastagok. Csapás irányában 3—4 kilométerre, dőlés irányában 270—300 méterre ismeretesek. A felső szintekben hatalmas mélységig, dőlés irányában 200 méterig terjedő gazdag barnavaskő tömzsök és lencsék képezik az ércztelepitést, közben vörös, agyagos és okeres vaskövekkel ; azontúl a mélyebb szintekben és közvetetlenül a kloritpalától kezdve finom szemcsés pátvaskövek alkotják az egyes teleprészeket. A Rákos község határában fekvő, keselykőbe (Grauwacke) és werfeni palába ágyazott telércsoport két teleprészből áll, egymástól szintén palarétegekkel elválasztva. A főtelér 10—45 méter vastag, csapás irányában 700
