Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
méternyire, diilés irányában 200 méterre ismeretes és ez idő szerint tisztán barnavasköveket szolgáltat. Az Ochtina község határában fekvő, szintén e csoporthoz sorakozó hradeki vashegy — egyes telephelyek kivételével — lemíveltnek mondható. A hradeki vaskőtelepek, hasonló módon mint a vashegyiek, három telepszakaszra oszlanak, leginkább vetődések következtében. A főtömegük mangánban dúsabb barnavaskő, helyenként ép pátvaskő-tömzsökkel. A főtelep vastagsága 2—28 méter. A Sárkány-féle csetneki és kun- taplóczai vasolvasztók vaskőszükségletük nagyobb részét a Hradek-hegy vaskőbányáiból fedezik. Felemlitem még azt is, hogy Licze határában, a Heinczelmann-féle vasgyárhoz tartozó telepen, csekély jelentőségű vaskövek fordulnak elő. A vashegyi bányaterületek birtokosai : a rimamurány-salgótarjáni vasműrészvénytársaság, melynek rákosi bányatelepét a 7. ábrában láttatjuk, Fülöp Coburg-góthai herczeg, a kir. kincstár és a chisnyóvizi vasgyár-társulat. Vashegyen a bányafejtés módja, tekintettel a palakőzet lágy voltára és a telepek helyenként 30 méterig terjedő vastagságára, rendszerint keresztfejtés, berakással. A keresztpásztákat a teleprészek csapásának irányában hajtják. Az évi termelés az egyes bányabirtokosok részéről a következő : Métermázsa 176 Rimamurány-salgótarjáni társulat (1895).................................................. 1,379.568 Coburg herczeg bányáiban........................................................................ 100.000 Kir. kincstár bányáiban............................................................................ 208.000 Heinczelmann-féle társulat vashegyi, liczei és hradeki bányáiban . . 160.000 Összesen . . . 1,847.568 A vashegyi vaskövek kémiai alkatát a 177. és 178. oldalon levő három táblázatban foglaltuk össze. A vashegyi vasköveknek kohósitása, a leirandó más kövekkel egyetemben, a következő kohókban történik : Vaskohók. 1. A rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvény tár saság likéri és nyustyai olvasztó műveiben : a) LikérA) A Vashegyen nyert összes vasköveket, még pedig a barna- vaskőfajtákat nyersen, a pátvaskövet miután 14 álló pörkölő kemenczében megpörkölték, közvetetlenül a bányarakodókról Likérig vezető 13 km. hosszú vaskötélpályán szállítják a likéri kohókhoz. A vasszerkezetű támaszokon *) *) A társulat 1883-ban, a nyustyai vasúti állomás közvetetten közelében, kohót telepitett két nagy olvasztóval azon czélból, hogy fokozódó nyersvas szükségletét függetlenül a vaspiacztól és olcsón fedezhesse. Ez elhatározásra különben az a körülmény is késztette a társulatot, hogy hazánkban a nyersvastermelés nem tudott lépést tartani a fogyasztás növekedésével. Nemcsak hogy a felvidéken az erdők pusztítása gátat vetett a faszénnel tüzelő olvasztók szaporításának, hanem ezeknek aránylag csekély termelőképessége is kényszeritett a sokkal nagyobb siker- képességű kokszolvasztók felállítására: 1892-ben egy harmadik olvasztó építése vált szükségessé és 1895 óta három olvasztó van többnyire működésben. ( *
