Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)

Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat

169

6. Magyar kir. (kincstári) vasgyárak központi igazgatósága.

7. Magyar kir. központi fémkohó Selmeczbányán.

8. Első cs. és kir. szabadalmazott dunagőzhajózási társaság bányaigazgatósága

Pécsett.

9. Selmeczbányai magyar kir. bányászati és erdészeti akadémia.

10. Nagybányai magyar kir. báyaigazgatóság.

11. Sárkány J. K. örökösei és társai, Concordia vasgyár, Csehiek.

12. Demuth K. J. Fehérkő.

13. Knoblauch Richárd, kőszénbánya.

14. Magyar kir. bányaiskolák.

15. Chaudoir G. és társa rézhengerművei, Budapest.

16. Sárkány Kornél, Disznód-Horváth.

17. Trifaili kőszénbánya-társulat.

18. Kissebesi gránitkőbányák részvénytársaság, Budapest.

19. Hazai aszfaltipar-részvénytársaság.

20. Nadrági vasipar-társaság, Nadrág.

21. Beszterczebánya szabad kir. város rézbányája.

22. Borsodi bányatársulat Rudobánya és a witkovitzi bánya- és vaskoliómű-társulat kotterpataki müve.

23. Dobsina bányaváros, vaskő- és köbalt-nikolérez bányászata.

24. Brassói bánya- és kohó-részvénytársaság, Budapest.

25. Hunyad vármegye kiállítása.

26. Czinkhengermű, Vácz.

27. Heinczelmann-féle vasgyár-bányatársulat, Hisnyóviz.

28. Prihradny-féle vasgyár-társaság, Breznóbánya.

29. Hernádvölgyi magyar vasipar-részvénytársaság, Kromnach.

30. Csáky László gróf prakfalvi vasgyárai.

31. Greiner Arthur vasgyár-igazgató, Krompach.

32. Geramb János József-féle bánya-egylet Selmeczbányán.

Az épület emeletén mintegy 40 kiállító volt, kik közül kiemeljük Andrássy Géza gróf vasgyárainak, Jakobs Ottokár kassahámori, Scholtz Gusztáv merényi és Lántzky Sándor szentkeresztbányai vasgyárának termékeit.

Vasiparosaink dicséretére legyen mondva, hogy nagyja és apraja mind, erejéhez mérten, igyekezett az ezeréves haza ünnepéhez és fénye emeléséhez őszinte hazafisággal hozzájárulni.

Következőkben ismertetem rövid vázlatokban hazánk vasbányászatát és a vele szerves kapcsolatban lévő kohó- és finomitótelepek terjedelmét, illetve évi termelőképességét, az 1895. évi eredmények alapján. Ezeknek kapcsán pedig figyelemmel leszek az egyes vállalatok által kiállított tárgyakra és ter- melvényekre is.

Hazánkban a vasérczek előfordulása nagy félkörben, mintegy övként húzódik nyugotról északnyugatra, észak, kelet és dél felé. Nyűgöt felől, Zólyom-, Gömör-, Szepes-, Abauj-, Torna- és Borsodmegyében, a telepek egy karakterisztikus csoporttá tömörülnek.

Kevés kivétellel pátvaskőtelepek, vagy inkább teleptelérek, melyek a felső szintekben vagy az érintő lapokban, majd kisebb, majd nagyobb mélységig, barnavaskövekké változtak át.