Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
150 nézve annyira nélkülözhetetlen ásványt, az őskorban természetes kibúvásainál és sósforrásokból nyerték ; de az emberiség szaporodásával a föld mélyében is kellett azt fölkeresniük, még pedig már a legrégibb időkben, miről a több helyen talált kő- és bronzkorszakbeli eszközök, később a római míveletek tanúskodnak. A jelenleg üzemben lévő sóbányahelyek néhány történeti adatait alább közöljük. 'A sóbányamüvek száma és kiterjedése. Ez idő szerint az államkincstár a következő helyeken termel konyhasót: Máramaros vármegyében az akna-szlatinai főbányahivatal igazgatása alatt : Akna-Szlatinán, Rónaszéken és Akna-Sugatagon. Az erdélyi részekben a marosújvári főbányahivatal igazgatása alatt : Marosujvárott, Deésaknán, Parajdon, Vízaknán, Tordán. Végül Sáros vármegyében a soóvári főbányahivatal kezelése alatt, a hol azonban csak főtt sót termelnek. Akna-Szlatina. Ez a bányatelep Máramaros-Szigettől 5‘7 kilométer távolságban éj-nyugat felé, a Tisza folyó és az éj-keleti hegyvonulat közötti fensíkon fekszik. A bányahely 311 méter magasan fekszik a tenger színe felett. E helyen a régi bányának nyomai a fensík éjszak-nyugati szélén találhatók ; a mostani bányák a XVIII. század második felében keletkeztek. A bányászat tárgyát képező, többnyire 6 — 30 méter vastag pallag- réteggel fedett, hullámos fekvésű sótest 65°—80° éjszak-keleti dülés és 21 óra irányú főcsapás mellett 1138 méternyire van feltárva és átlag mintegy 120 méter vastagságúnak mondható, ámbár a sótelep, úgy itt, mint a többi bányatelepeken is, még sehol áttörve, illetve a feküréteg elérve nincs. Jelenleg (1896. év végén) a Kunigunda- és a Ferencz-bánya áll üzemben. A míveletben lévő öt vágótér 22.164 m2 térnagysággal bir. Négy aknatorok van használatban, együtt 441 méter mélységgel és 13 táró 2645 méter hosszúsággal. Rónaszék. Ez a bányatelep három oldalról meredek és csuszamlós lejtők által körülvett üstszerü völgyben fekszik. A tengerszín feletti magasság 351 méter. Itt már a XVI. században volt lendületes bányászat és 1702-ig sóbányagrófok vezették az üzemet. Rónaszék ismételten volt főtisztség székhelye, mig 1880-ban a szlatinai főbányahivatal alá rendeltetett.
