Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
151 A sótest 55° éjszaki dülés és 3—4 óra közötti csapás mellett 470 méter szélességben 1327 méter hosszúságban van feltárva. Vastagsága meghaladja a 100 métert. A sófejtés jelenleg a Ferenczbányában történik, ezen kívül van még három tartalékbánya. A míveletben álló talpterület 25.698 m2 ; van 22 nyílt aknatorok 1109 méter mélységgel és 16 táró 4800 méter hosszúsággal. Akna-Sugatag. A bányatelep a Guttin-hegy északi dűlőjén a Kaszó- és Mára-völgyek közötti fensik mélyedésében fekszik. Tengerszín feletti magassága 490 méter. Ősrégi míveletek nyomai találhatók a helység északi részében, a patak mentén. Az újabb bányamivelés itt is a XVIII. század második felében kezdődött. 1772. évben ugyanis nyitották a Juliánná-, Anna- és Erzsébet-bányákat, később az Albert-, Mihály-, Nép. János- és Teréz-bányákat és 1821. évben a Gábor-bányát. A sótest itt meredeken 60—80 fok alatt dűl éjszak-nyugat felé, csapása 3 óra irányú és 477 méter szélességben, 1517 méter hosszúságban van feltárva. A sótelep mintegy 100 m. vastagságban ismeretes. Az üzem jelenleg a Gábor-bányában van összpontosítva; ezen kivül létezik még két tartalékbánya. A mívelés alatt levő bánya talpterülete 31.963 m2 és van hat nyilt aknatorok és 12 táró 1900 méter hosszúsággal. Marosujvár. A bányatelep közvetetlenül a Maros folyó mellett, annak balpartján fekszik, a tengerszíne felett 260 méter magasan. A sóbányászat itt 1791. évben vette kezdetét, a mikor a Ferencz- és József-aknák mélyittettek. A Maros folyó közelsége több ízben meghiúsította a sótesthez való közeledést. Később mélyítették a Ferdinánd-aknát, azután a Stefania-aknát és újabban 1880. évben a sótesten kivül a Rudolf-aknát. Megemlítésre méltó, hogy miután a Maros-medenczének szabályozása, illetve eltávolítása folytán nem lehetett a sótestet a Marosból a kavicsrétegen átszűrődő viz ellen megvédeni, végre 1867—1870. években a sótesten kivül márgakőzetben egy 1450 méter hosszú körtárnával vétetett körül a sótest a Maros folyó ellenében. A beszűrődő vizet most ez a tárna fogja fel és vezeti két gyüjtő- medenczébe, honnan azt a földszinére szivattyúzzák ki. A só itt mint szilárd szikla emelkedik ki.
