Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
Pénzverés A fémbányászattal és fémkohászattal szoros kapcsolatban áll a pénzverés. Ez az üzem nem tartozik ugyan a bányászat- és kohászathoz, de miután más ipari csoportba be nem illeszthető, annak múltját és jelen állapotát e helyen akarjuk ismertetni. Honunk elfoglalásától kezdve a királyság megalkotásáig nemzetünk kormányzó vezérei a pénzverési felségjogot nem gyakorolták, mert az akkori viszonyok, nevezetesen a majdnem folytonos háborúskodás, az államháztartás rendezetlensége és nagyobb kereskedelem hiánya ezt sem lehetővé, sem szükségessé nem tették. Az a kevés pénz, a melyre mégis szükség volt, a hadi zsákmányképen behozott szomszéd-tartománybeli pénzekből bőven kitelt. Midőn azonban későbben Szent István első magyar királyunk lángelméjü intézkedései által az ország állapota megszilárdult és államisága a többi európai államok formáihoz simuló szervezetet nyert : úgy politikai, mint nemzetgazdasági indokok által vezéreltetve, nem késett a magyar nemzet önállóságának saját nemzeti pénzeknek forgalomba bocsátása által is kifejezést adni. Elrendelte ezért az első magyar pénzeknek veretését saját neve és királyi czíme alatt. E pénzek tiszta ezüstből készültek, átlag 0'768 gramm súlyúak és az akkori ezüst és arany közötti értékarány szerint mai értékben 1/i koronával egyenlők voltak. E pénzverési felségjogot Szent Istvánnak valamennyi utóda gyakorolta, még pedig kizárólag, a mennyiben nálunk sohasem ruháztatott át ez a felségjog valamely egyházi vagy főúri személyre, örökösen vagy csak időlegesen is, a mint az a nyugoti szomszédországokban a pénzforgalom legnagyobb kárára széliében történt. Igaz, hogy az Árpád- és vegyesházi királyok alatt az egyes pénzverő intézetek, az ezekkel kapcsolatos visszavont pénz és a bányákban termelt arany és ezüstnek beváltásával együtt, egyes vállalkozóknak bérbe lettek adva, tehát idegen kézben voltak ; de maga a pénzverés mindig és mindenütt