Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
130 Eltekintve a többi kezeléseknek és költségeknek összehasonlításától, figyelmet érdemel különösen azon körülmény, hogy a mig Selmeczen a szálló- por-csatorna- és kamararendszer kereken 6000 m3 űrtartalommal és 12.000 m3 felülettel bir, addig a przibrami nagy ólomkohónál alig 1000 m3 ürtartalmu kamara- és csatornarendszer létesült. Ausztriának e legnagyobb fémkohója tehát e tekintetben nagyon elmaradt. A selmeczi szállópor felfogására szolgáló berendezések tehát akkorák, hogy e tekintetben a külfölddel összehasonlítva sem igen maradunk hátul. Átalában mondható, hogy] újabban az olcsóbb szállítás, illetőleg a kohó- sitás összpontosítása folytán lehetővé válik a kevésbbé értékes fémeket tartalmazó s átalában szegényebb bányatermények feldolgozása és hogy kohóink nem maradtak el a nevezetesebb külföldi kohók mögött, sőt főleg az itteni nehéz „viszonyok figyelembevételével, t. i. igen tisztátlan érczek és színporok kerülnek olvasztás alá, sok tekintetben azok fölött állunk. Kétségkívül van még sok fejleszteni, javítani való is, de hát hiányokat mindenütt találunk. Különösen egészségügyi szempontból szükséges főleg a munkásokat ólommérgezések ellen védeni és pedig akként, hogy azok lehetőleg kevés ólmot vegyenek föl és hogy a már felvett mennyiség, mielőtt ennek mérgező hatása érvényesülne, ártalmatlanná tétessék.1 Jövő feladataink tehát az épületek és pesteknek megfelelő felszereléséről gondoskodni, a milyenek ventilláczió, gázfogók, szállóporcsatornák, zárt tégelyek, födött ólomcsapoló nyílások stb., e berendezéseken kívül még megfelelő és szigorúan betartott intézkedéseket is kell tennünk, a milyenek pl. rövid műszak, a munkahelyen váltandó ruhák, a munkánál való étkezés megtiltása, bizonyos eledelektől való tartózkodás, gyakori mosdás, fürdés, különös étkezőhelyiségek felállítása, bizonyos ellenmérgekként ható táplálékok díjtalan kiosztása stb. Hogy kohóműveinknél, nevezetesen Selmeczen és Fernezelyen kénsavat elő nem állítunk, megokolható azzal, mert kérdés, hasznot is hajtana-e nálunk annak nagyban való előállítása ? Az árunak piaczot is kell teremteni ; a mi pedig, a mint azt a zalatnai .'kohónál, a fővárosban és a vidéken létesített kénsav és egyéb vegytermények gyártásával kapcsolatos vegyészeti gyártelepeknél szerzett tapasztalatok is mutatják, nem oly könnyű dolog. Átalán nem találtatott kívánatosnak, hogy a kincstári kohóknál állami kezelés alatt a kohászattal kapcsolatos vegyészeti gyárak létesittessenek egyrészt az említett okokból, másrészt mivel legokszerübbnek látszik, hogy az ily . természetű s hazánkban már is fellendült ipar továbbra is kizárólag magánkézben ‘hagyassék, a mennyiben az államnak nem flehet feladata a létező és keletkezőben lévő ilynemű magánvállalatok érdekeinek csorbítása mellett azok léteiét veszélyeztetni, a melyekkel a kincstári vegyipari gyárak amúgy sem tudnának versenyezni. Végül említést érdemel, hogy az állam készséggel megengedi, hogy a kincstári kohóknál fejlesztett kéndioxydgáz kénsavgyártási s egyéb czélokra magánvállalatnak átengedtessék. A freibergi, lippinei stb. németországi nagy kénsavgyárak is csak kény
