Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
131 szerűségből állíttattak fel, t. i. az ezüst, ólom, réz és czink érczek kohósi- tásánál oly nagymennyiségű kéndióxydgáz szabadult el, hogy az a levegőbe bocsátva, a környékbeli növényzetet tönkre tette, tehát gondoskodni kellett, hogy e káros gázok ártalmatlanokká tétessenek, a mi kénsavgyártás útján volt elérhető ; és habár a kénsav termelési költsége métermázsánként három márka, a legtöbb kohó kénsavát gyakran két márkával is kénytelen eladni, Vegyészeti segédanyagok gyártásával a hazai fémkohók közül kizárólag a zalatnai kincstári kohó foglalkozik és termel évenkint 11.250 q 50° Be kénsavat, melynek nagy részét a kohó maga használja fel, kis része, 1175 q mint 60° Be kénsav belföldön árusittatik. A nevezett kohó, kénsavon kivül, termel még vasgáliczot, ként és finomított szénkéneget, megjegyezvén, hogy az új moldovai s bazini kénsavgyárak a vasgáliczgyártást 1895-ben szüntették be, ként és szénkéneget pedig egy- átalán nem termelnek. E terményekben 1895-ben a termelés, behozatal, kivitel stb. a következő volt : Termelés Behozatal Összesen Kivitel Belfogyasztás q q q q q' Vasgálicz................ 5.215 5.467 10.682 2.349 8.333 Kén........................ 1.019 14.304 15.323 3.726 11.597 Szénkéneg .... 2.373 172 2.545 71 2.474 A vasgáliczot illetőleg felemlíthető, hogy a hazai szükségletet a zalatnai kohó nehézség nélkül egymagában is képes fedezni ; annak forgalomképessé való tétele iránt újabban a szükséges intézkedések minden irányban már megtétettek s remélhető, hogy a bevitel abból rövid idő múlva a minimumra lesz apasztható. A-.ként illetőleg megjegyezzük, hogyanevezett kohó abból csak nagyobb mennyiségű érez és szinpor beváltása esetén lesz képes többet termelni. A szénkéneg előállításához, mely kizárólag a földmívelésügyi minisztérium részére gyártatik, a kohó saját kéntermelésén kivül még mintegy 1500 q szicziliai ként importált. A czinkelőállitást illetőleg megjegyezhető, hogy ez a hazai kohóknál szintén nem volna haszonnal űzhető, mert ehhez először is elegendő mennyiségű és megfelelő fémtartalmú bánya és zúzótermények és mellett igen drága pestek szükségesek ; de főleg a nagy mennyiségben felhasznált szénnek és a tűzálló edényeknek máshonnan való beszerzése a termelést túlságosan megdrágítaná. A rézkohósitás terén elért vívmányok ellenére mutatkozó visszaesés csakis annak következménye, hogy a réz árának hanyatlása miatt a rézbányaművek és ezzel kapcsolatosan a rézkohók nagy része — Istvánhuta, Phönix és György- kohó, Óhegy, Tajó, Szomolnok, Balánbánya stb.—üzemen kivül helyeztettek. * * * Ha a hazai fémkohók fokozatos fejlődését és tényleges viszonyait tekintjük, azt találjuk, hogy haladtak s jogosultan mondhatjuk, hogy azok fellendülésén 9*
