Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész

99 szegik, vagy erre mást reábírnak, az l.§ alapján abbanhagyasra kötelezendők. A kartelszerződés nem közérdekellenes mindaddig, amíg erkölcsi alapon áll, tehát amíg célja a tagok jogos érdekeinek bztosítása a közérdek megsértése nélkül. Megengedhetetlenné válik, ha életszükségletet képező, alig pótolható áru be­szerzését nehezíti meg. Mint jogos védelem eszköze, a ver­senytörvény tiltó rendelkezésébe ütközőnek nem tekinthető a kartelben tömörült versenytársaknak az az eljárása, hogy „kartelen kívül“ kitételt alkalmazó versenytársakkal szem­ben retorzióként árubeszerzési nehézségeket igyekeznek tá­masztani (Vb. 208—1927.), de különösen, ha a kartelben levő versenytárs a kartelszerződést kijátssza, vagy önként vállalt kötelezettségének eleget nem tesz és saját jogos érdekeit veszélyeztető eljárásával (pl. áruk elkótyavetyélésével) le­hetetlenné teszi az áruk árának egészséges kialakulását. (Vb. 27.886—1927 ) Ha kartelben álló vállalatok nyilvános pályázatban killön- külön vesznek részt és azzal a célzattal, hogy jobb árakat érjenek el a kartel részére, egymástól való függetlenséget színlelnek, tisztességtelen versenyt követnek el. (ld. még ,.Jogos védelem“ 59. oldal és „Bojkott“ 109. oldal.) 4. Alkalmazottcsábítás. A címbeli kifejezés szükebb területet ölel fel, mint amek­korát a bírói gyakorlat a törvény 1. §-a alapján tényleg olta­lomban részesít. Az alkalmazott jogellenes elszerződtetésének ugyanis nem csupán az alkalmazott el-, helyesenben átcsábí­tása, de az alkalmazott szerződésszegésének tudva, vagy menthetetlen gondatansággal, saját versenycélra való ki­használása is egyik elkövetési cselekményét képezi. Az alkalmazottcsábítás nem egyéb, mint az alkalmazott­nak e minőségében szerződésszegésre vaó felbujtása. Ez akkor forog fenn, ha valaki versenytársának alkalmazottját, annak tudatában, hogy utóbbi ezzel szolgálati szerződését megszegi, szándékosan rábírja arra, hogy állását a törvényi, vagy szer­ződési felmondási idő kitöltése nélkül othagyva, szolgálatába lépjen. Lényeges tényálladéki eleme ennek a cseekmény- nek, hogy a kezdeményezés a tettes — versenytárstól induljon ki. 1. §. 7*

Next

/
Thumbnails
Contents