Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész
100 Nehezebb kérdés az alkalmazott szerződésszegésének verseny céljára való felhasználása. Itt a kezdeményezés nem a versenytárstól indul ki, hanem, bár tudta, illetve kellő gondossággal megtudhatta volna, hogy az alkalmazott ezzel szerződésszegést követ el, őt alkalmazásába fogadja. A bírói gyakorlat nem tesz különbséget a szándékos és gondatlan cselekmény között, mert az a vállalat, amelyet a szubjektív vétkesség akár egyik, akár másik foka terhel, egyaránt tisztességtelen versenyt követ el, ha az állását jogtalanul elhagyó alkalmazottat szerződteti. (Bp. T. P. VII. 8226—1933., K. IV. 6252—1933.) Ez az álláspont teljesen összhangban van az ipartörvény 90. §-ával, amely szerint „az iparos oly segédet fel nem fogadhat, aki az előbbi munkaadóval kötött szerződésének megszűnését, vagy azt, hogy munkaszerződése a jelen törvény értelmében felmondás által megszűnt, nem igazolja A Tvt. 1. §-a alapján kialakult bírói gyakorlat azonban semmiképpen sem kívánja megakadályozni azt, hogy az alkalmazott kedvezőbb állást találjon, sőt abban sem gátolja a munkavállalót, hogy kedvezőbb alkalmaztatási ajánlatot elfogadjon. Ez a körülmény teljesen másodrangú és csupán szokásos szipmtómáját keépezi az alkalmazottak elszerződtetésé- vel űzött visszaéléseknek, de azzal, hogy valaki a versenytárs alkalmazottját magasabb fizetés mellett szerződteti, az üzleti tisztességbe ütköző cselekményt még nem követ el. Ellenkező felfogás mellett lehetetlenné válnék, hogy egy munkavállaló ugyanazon szakma körében állást változtatva, helyzetén javítson. Ami a versenytárs tudakozódási kötelezettségét illeti, a Bp. T. r. VII. 8226—1933. sz. ítélete helyesen mutat rá arra, hogy ezt általában oly értelemben kötelezővé tenni nem lehet, hogy az új munkaadó minden körülmények között köteles érdeklődni a szolgálati viszony megszűnésének kérdésében. Azonban, ha a főnök tudja, vagy a fennforgó körülmények vizsgálata mellett megtudhatta volna, hogy az alkalmazott az előbbi szolgálati viszonyt jogtalanul, idő előtt szakította meg, úgy utóbbi esetben a való tényállás tisztázása elől el nem zárkózhatik. Ha tehát az alkalmazott magatartása vagy az eset egyéb körülményei arra a gyanúra nyújtanak észszerű alapot, hogy előző
