Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész
91' tésnek és a vélelemnek. Ha a szembenálló vállalatok forgalmi területe egészben vagy részben azonos, áruik ugyanazon" viszonteladók üzletében találkoztak, ka hirdetéseik ugyanazon sajtóorgánumban jelentek meg, különösen pedig ha őket vagy áruikat a forgalmi körök már meg tudják egymástól különböztetni, minden bizonyítást kizáró vélelem azr hogy a jogosított a jogsértésről tudott, amit megnyugtatóan fel lehet tételezni akkor is, ha a jogsértő az úgynevezett „Anwartschaft“ jogállapotáig jutott csak el. Ellenben a jogsértő forgalmának elenyésző csekélységéből, vagy a felek telephelyének és forgalmának különbözőségéből nyugodtan vonható le az ellenkező következtetés. Ami viszont a jogsértő jóhiszeműségét illeti, ha a jogosított joghasználata szórványos, csekély méretű, vagy közös érintkezési területeik hiányoznak, ezek a negatívumok nemcsak a tettes szubjektív vétkességének hiányára engednek következtetést, de a jogelenyészés befejeződését is gyorsíthatják. B. KÜLÖNÖS RÉSZ. A törvény 1. §-a, az ú. n. „generális klauzula“ azokat a hézagokat van hivatva pótolni, amelyek a Tvt. egyes speciális tiltó szabályai között fennállanak. Nincs ugyanis az a bölcs^ előrelátás, amely a tisztességtelen üzletvitel minden elképzelhető megnyilvánulásával szemben tényálladékilag szabatosan körülírt tilalmakat tudna felállítani. Ezért kellett a törvényhozónak egy olyan megoldásról gondoskodnia, amely lehetetlenné teszi, hogy a paragrafusok között ügyesen elsurranó- bármely üzleti tisztességtelenség szabadon virulhasson. A tisztességes üzletvitel területét körülvevő korlátok megszakításnélküli zárt egységét szolgálja tehát az 1. §. ezzel az általános jellegű tilalommal: „üzleti versenyt nem szabad az üzleti tisztességbe vagy általában a jóerkölcsbe ütköző módon folytatni.“ Mindegy, hogy mi a cselekmény tényálladéka, a lényeg az, hogy sérti-e a cselekmény az üzleti tisztesség, vagy általában a jóerkölcs követelményeit. Minden cselekmény tehát, amely a törvény Il-ik vagy III. fejezetében foglalt speciális tilalmak valamelyikét sérti, tehát ami reklámszédelgés, bitorlás, utánzás, hírnév- vagy hitelrontás, üzleti vagy üzemi titoksértés, hólapda, végül üzleti vesztegetés, az egyben az 1. §-ba is ütközik, de beleütközik a generális tila1. §.
