Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
A tisztességtelen versenyről szóló törvény szövege
10 f) Az üzleti vagy üzemi titok megsértésének vétsége. 21. §. Aki másnak olyan üzleti vagy üzemi (gyártási) titkát, amelyet neki elárultak vagy- amelyet törvénybe vagy a jó erkölcsbe ütköző módon tudott meg, a maga vagy más javára felhasználja, ameny- nyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, — vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal és ötszázezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyanígy büntetendő az alkalmazott (15. §. utolsó bekezdése) az e minőségében megtudott vagy reábízott üzleti vagy üzemi (gyártási) titok elárulása miatt vagy az azzal űzött más visszaélés miatt, ha a cselekményt a szolgálati viszony tartama alatt követte el. Az 1. bekezdés szerint büntetendő az is, aki az üzleti érintkezésben reábízott műszaki jellegű mintát vagy utasítást, így különösen rajzot, modellt, szabást, vagy vényt verseny céljára a maga vagy más javára felhasználja. Visszaesés. 22. §. A 16., 17., 18., 20. és 21. §-ban meghatározott cselekmény bűntett és büntetése öt évig terjedhető börtön, valamint egy millió koronáig terjedhető pénzbüntetés, ha a tettes ugyanolyan bűncselekményért, amely miatt elítélték, előzőleg már büntetve volt és büntetésének kiállása óta két év még nem telt el. Másodszori visszaesés esetében, ha a közvetlenül megelőző büntetés kiállása óta öt év még nem telt el, mellékbüntetésül általában vagy csak bizonyos üzletágra, a kereskedéstől vagy iparűzéstől eltiltást is ki lehet mondani. Eltiltás a kereskedéstől vagy iparűzéstől. 23. §. A kereskedéstől vagy iparűzéstől eltiltott elveszti iparigazolványát, iparengedélyét, hatósági engedélyét, kizárólag őt megillető cégét a kereskedelmi cégjegyzékből törölni kell és az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt évig terjedhető ideig nem lehet az ítéletben megjelölt minőségű kereskedelmi vagy ipari üzlet tulajdonosa, bérlője, üzletvezetője, cégvezetője, ilyen kereskedelmi vagy ipari üzletet folytató közkereseti társaságnak tagja vagy betéti társaságnak beltagja, sem ilyen részvénytársaságnak vagy szövetkezetnek igazgatója. Aki a kereskedés vagy iparűzés tilalmát megszegi vagy kijátssza, vagy az ily tilalom megszegésére vagy kijátszására szándékosan közreműködik, így különösen az elítélt üzletét a tilalom kijátszása végett átveszi, vétség miatt hat hónapig terjedhető fogházzal és százezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Magánindítvány és főmagánvád. 24. §. A jelen törvény 16—22. §-aiban meghatározott bűntettek és vétségek miatt magánindítvány alapján van helye bűnvádi eljárásnak, és ha az eljárás vétség miatt folyik, a magánindítványra jogosult mint főmagánvádló a vádat i® képviseli. (Bp. 41. §.) A 16—19. §-ok alá eső vétségek tekintetében, úgyszintén akkor is, ha
