Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész

75 oly terv szerint, amelynek lényeges motívumait erkölcstelen módon, a versenytárs tervéből merítette. Szerinte — és ez az álláspont mindenképpen helyeselhető — céltalan volna az ab- banhagvási igény, amely az ilyen eljárás megismétlésétől való eltiltásra irányulna, mert mikor fog az alperes legközelebb hidat építeni s mikor kerül abba a helyzetbe, hogy ezt a fel­peres terve szerint tehesse? Tehát' a terv kivitelének abban- hagvására, lényegileg a hídépítés abbanhagyására kell és lehet sikerrel perelni a jogsértőt. A Rg. (R. Sch. 1929—712.) ítéletében kimondja, hogy az ítéletet úgy kell fogalmazni, hogy az a tettes szándékolt meg­kerülő cselekményeivel már jóelőre félreérthetetlen tilalom­mal szálljon szembe. Természetesen nem minden jövőbeli jog­sértő cselekményt lehet előrelátni, annál inkább azonban azo­kat a szándékolt cselekményeket, amelyek a tettes nyilatko­zataiból, vagy az eset egyéb körülményeiből kitűnnek, ame­lyekre nézve tehát már adva van a tényleges elkövetés indo­kolt aggodalma. Más helyen viszont kimondja a Rg., hogy ál­talában nem feladata a bíróságnak egyéb irányú jogsértések­nek elejét venni, vagy pedig az alperesnek a jövőbeni maga­tartás egy bizonyos módját előírni: az alperesre kell bízni, hogy találja meg azt a módot, ahogy a jövőben majd a tör­vényt tiszteletben fogja tartani. így 101—109. számú ítélete egy olyan perben, ahol „Az Echo“ című lap kiadója perelte a „Weltecho“ kiadóját a lapcím összetéveszthetősége miatt, a felebbezési bíróság ítéletével szemben, amely általában eltiltotta az alperest attól, hogy az „Echo szót használja, a Rg. kijelenti, hogy az „Echo“ szó használata nem monopolisztikus jog, éppen ezért az alperesnek meg kell hagyni azt a lehetőséget, hogy ezzel a megjelöléssel egy megengedhető szókombinációt keres­sen, miért is csak a tényleg használt „Weltecho“ címtől lehet eltiltani. E kérdésben szerintünk a helyes álláspont ez: mindattól, amit a felperes keresetében követel s ami a per tárgya cselek­mény következményeként jelentkezik, vagy azzal olyan szo­rosan összefügg, hogy az ítéletben való mellőzése lehetőséget nyújt arra, hogy alperes lényegileg ugyanezt a cselekményt újból és a végrehajtás veszélye nélkül elkövesse, —- el kell tiltani az alperest, feltéve, hogy a marasztalás nem lépi át azokat a határokat, amelyeken túl már a megengedett, vagy csak bizonyos körülmények között tilos versenycselekmények­kel kell számolni. 1. §•

Next

/
Thumbnails
Contents