Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész
76 Ha az állított tény, amely eredetileg valótlan volt, a per során valóvá válik, a kártérítési és perköltségekre vonatkozó kötelezettség érintetlenül hagyása mellett az abbanhagyási keresetet rendszerint el kell utasítani, éppen azért, mert az ab- banhagyásravaló kötelezés lényegileg a jövőre kiható rendelkezés. Pl. aki üzemét gyárnak nevezi annak dacára, hogy mindössze 6 szakmunkást foglalkoztat, ha a per során szakmunkásainak létszáma 20 fölé emelkedik és egyebekben is olyan gépi berendezéssel és felszereléssel, valamint olyan termeléssel rendelkezik, amelyek együttvéve a gyárszerűség kritériumát megállapítják, amennyiben komolyan fel lehet tételezni, hogy ez az állapot állandósul, a „gyár“ toldat használatára a jogosultságot megszerezte. Elképzelhető ily esetben, — per analogiam az esetek bármely fajára alkalmazhatóan — olyan ítéleti rendelkezés is, amely úgy szól, hogy amennyiben alperes a gyárszerűségnek az ítéletben körülhatárolandó minimális ismérveit felmutatni nem tudja, üzemét gyárnak nem nevezheti. A felebbezési bíróság saját marasztaló ítéletét, amennyiben az elsőbírósági ítéletet, habár más indokból, helybenhagyja, illetőleg ítéletének helybenhagyó részét, továbbá azt az ítéletét, amellyel járulékok nélkül 5000 pengő készpénzt meg nem haladó összegben marasztal, — a felülvizsgálati kérelemre tekintet nélkül — előzetesen végrehajthatónak mondja ki. (Pp. 509. §.) Ha tehát az elsőbírósági ítélet csupán abbanhagyásra kötelezte az alperest s ezen felül 5000 pengőt meg nem haladó kártérítésre, a helybenhagyó vagy a kártérítést, 5000 pengőnél nem magasabb összegre felemelő másodbírói ítélet előzetes végrehajthatóságát ki kell mondani. Ennek elmulasztása esetén az ítélet kiegészítésének van helye. (Pp. 409. §.) De ugyanez a helyzet akkor is, ha az elsőbírói ítélet teljesen elutasító volt, s a másodbírói ítélet 5000 pengőt meg nem haladó kártérítésben marasztal, Ha azonban ez utóbbi csupán abbanhagyásra kötelez, s az I. bírói Ítélet elutasító volt, az ítélet előzetes végrehajthatósága ki nem mondható. Versenyperekben közbenszóló ítéletnek csak a vagyoni kárra való tekintettel lehet helye, mert ha a bíróság abbanhagyásra kötelezett, a per főtárgya tekintetében már döntött s a nemvagyoni kártérítés külön bizonyítást nem igénylő, bírói kogniciótól függő kérdés.
