Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész
55 8. Peres felek. A versenyjog- védelmének tárgya a vállalat. Perindításra ,,a jelen törvény értelmében jogosult“ éppen ezért az, aki a vállalat nevében ennek jogait gyakorolja. a) Felperes a tényleges tulajdonos vagy birtokos, aki azonban nem feltétlenül azonos a cégjegyzékben tulajdonosként bejegyzett személlyel. A tisztességtelen versenyt megvalósító cselekmények a vállalatot sújtják, tehát azt az ipari, vagy kereskedelmi üzemet, amely a vállalkozásban rejlő értékek összességét foglalja magában. Bár az üzleti forgalom tisztessége a fogyasztóközönségre nézve sem közömbös, a versenytörvény közvetlenül csak a versenytársakat védi, esetleg a fogyasztóközönség rovására is. Igv pl. a márkás cikkek árvédelme végeredményben nemcsak nem érdeke a közönségnek, de azt egyenesen károsítja, mert megakadályozza, hogy egyes kereskedők a gyáros által megszabott áraknál olcsóbban árusítsanak. Itt tehát magasabb gazdasági és erkölcsi szempontoknak és egy részleges, csupán az üzletvilágra, esetleg annak is csak egy csoportjára kiterjedő közérdeknek kénytelen az általános közérdek defe- rálni, aminek indoka az, hogy a közönséget aránytalanul kisebb sérelem éri a márkás cikkek árvédelme által, mint amekkora kárt szenvednének a márkatulajdonosok, de rajtuk keresztül a gazdasági élet fejlődése is, az árrontás megtörése folytán. A kifejtettekből következik, hogy a közönségnek a jelen törvény alapján felperességi joga nincs, sérelmeinek orvoslását vagy az általános magánjogi, vagy a büntetőjogi szabályok alapján igényelheti. Ez a korlátozottság, valamint a jogelv, hogy a versenytörvény csak a versenytársak védelmét szolgálja, a fogyasztóközönségét nem, a törvény nem egy területén csupán formai, mert a valóságban akkor, amikor a törvény a közönség felfogását tekinti irányadónak a tisztességtelen verseny megállapításánál (megtévesztés, összetévesz- tés stb. esetén), kétségtelenül a közönség érdekei is oltalmat nyernek a versenytársak között folyó perben s bár ez az oltalom közvetett, nem kevésbbé hatályos. Ha a versenytársak nagyobb köre szenved sérelmet valamely konkrét cselekmény áital, úgy a felperességi jog mindegyiket megilleti, de megilleti azokat az érdekcsoportokat (egyesületeket, testületeket) is, amelyeknek a Novella 24. §-a