Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész
40 tartja, olyan magatartás, amely az alperesi vállalatnak ebből a szempontból figyelmen kívül nem hagyható üzleti hírneve mellett kizárja az ismétlés veszélyét. (K. IV. 4774—1934.) Mivel a Tvt. 32. §-a szerint abbanhagyás alatt valamely cselekmény ismétlésétől való tartózkodást is kell érteni, az ismétléstől való eltiltást nem teszi feleslegessé az, hogy alperes a jogosulatlan eljárást, pl. névhasználatot előzőleg megszüntette, s olyan perbeli nyilatkozatot tett, hogy nem szándékszik többé használni a sérelmes felírást. Különösen nem felesleges ez akkor, ha az eljárás megszüntetése nem a felperes jogának elis- méréséből történt, (K. IV, 6474—1926.) A jogelismerésnek tehát határozottnak, őszintének és minden fenntartás nélkülinek kell lenni, mert pl. a versenytársnak az a kijelentése, hogy a korábbi, gazdasági érdekeket sértő versenyárut ..mihelyt azok mennyisége elfogy“, elütő, más csomagolási formában hozza forgalomba, feltétlen jogelismerő nyilatkozatnak nem tekinthető. (K. IV. 521—1930.). De nem szűnik meg az abbanhagyásra való kötelezés igénye az által sem, hogy alperes a per tárgyát képező röpcédulákat mindössze három napig terjesztette s azután azzal önként felhagyott, mert az abbanhagyási igény teljesítettnek és ilyképpen megszűntnek csak akkor tekinthető, ha nemcsak a tényleges cselekvés szűnik meg, hanem a cselekvés ismétlésének veszélye is elesik, (vb. 23727—930.) így nem zárta ki az ismétlés veszélyét egy olyan helyreigazító körlevél, amely az áru minősége tekintetében az előző hirdetéssel előidézett megtévesztést meg sem említi, holott az élet rendes felfogása szerint a helyesbítésnek kifejezetten azt kellett volna tartalmaznia, hogv az ott említett minőség a ténylegesnek nem felel meg. (K. TV. 2239—1935.) A Kúria legújabb gyakorlata a fentebb a—e) pontok alatt részletezett feltételeket több konkrét esetben — el kell ismernünk: a német bírói gyakorlattal is többé-kevésbbé összhangban — nagy elnézéssel kezeli és sokszor a per késői szakában tanúsított alperesi magatartásból is következtetést von az ismétlés veszélyének kizártságára, így egyik ítélete szerint az abbanhagyásra irányuló kereseti kérelem még akkor is elutasítandó, ha alperes csak az első érdemleges tárgyaláson ismeri el a cselekmény jogsértő voltát és hiteltérdemlően igazolja, 1. §.
