Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész
38 a cselekményt el sem követte volna. Teljesen téves az a felfogás, amely az abbanhagvást fogalmilag az ismétléstől való tartózkodással azonosítja, mert bár abbanhagyás alatt a törvény 32. §-a szerint az ismétléstől való tartózkodást is kell érteni, — ott, ahol akár a cselekmény, akár ennek eredménye a jelenben is hat, az ismétléstől való tartózkodás az abbanhagyásnak csak egy darabja, jövőbeni logikus folyománya, tehát nem maga az abbanhagyás, mert kevesebb annál. A tettes ezért amellett, hogy folyamatos cselekményével felhagy, a jogsértő állapotot megszünteti, illetve a cselekmény megismétlésétől tartózkodik, — tartozik mindazt az eredményt is, amit ebből szerzett, likvidálni. Ez az in integrum restituciónak első, a tettes vállalata körében megvalósítható és megvalósítandó tényezője; a másik, a sértett felé ható kötelezettség az előző állapot fizikai helyre- állítása s ha ez lehetetlen, kártérítés fizetése. 6. Ismétlés veszélye. Éppen azért, mert az ismétléstől való tartózkodás nem egyéb, mint az abbanhagyásnak jövőben érvényesülő folyománya, az abbanhagyásra való kötelezés mellőzendő, ha az ítéletnek csupán az a feladata, hogy felperest a jövőben elkövethető cselekményektől megóvja, feltéve, hogy a cselekmény megismétlésének veszélye kizártnak jelentkezik, tehát a jövőre vonatkozó minden aggodalom megszűnt és az abbanhagyásra való kötelezés nemcsak felesleges, de egyben indokolatlan és méltánytalan is volna. Kérdés: mikor állunk szemben ezzel a kivételes esettel? Az állandó bírói gyakorlat szerint akkor, ha erre erkölcsi vagy fizikai szempontok kétségbevonhatatlan alapot nyújtanak. A fizikai kizártság azonban egymagábanvéve az abbanhagyásra való kötelezés mellőzését rendszerint csak abban az esetben indokolja, ha a vállalat maga is megszűnik és biztonsággal feltételezhető, hogy belátható időn belül üzemét újból meg nem kezdi. Az ismétlés fizikai kizártsága esetén az abbanhagyásra való kötelezés mellőzésével a tanúsított magatartás sérelmes voltának megállapítása foghat helyet, ami azonban nem érinti a kapcsolatos kártérítési felelősség megállapítását. (K. IV. 5912—1929.) Aki a kereset tárgyává tett hirdetést 1- §•
