Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

IV. Rendeletek

3C5 nokká rendszerint ügyvédet kell kinevezni, a 31.600—1931. I. M. számú rendelet rendelkezéseinek alkalmazásával. 8. §. Az ideiglenes intézkedést elrendelő határozatban m ig kell határozni azt az időtartamot, amelyre az intézkedés hatálya kiterjed és azt a határidőt, amelyen belül az elrendelt intézkedésnek eleget kell tenni. Abbanhagyás elrendelése esetében rendszerint azonnali tel­jesítést kell meghagyni. Az intézkedést rendszerint visszavonásig terjedő hatállyal kell elrendelni. 9. §. Ha az ideiglenes intézkedést rendelő határozatot kézbesítés útján közli a bíróság, a kérelmező ellenfele részére ügyvédje útján, vagy azok szerint a szabályok szerint kell kézbesíteni, amelyek a kereset levélre hozott első végzés kézbesítésére irányadók. 10. §. Ha az ideiglenes intézkedést a per vagy a bűnvádi eljárás megindítása előtt rendelték el, az ellenfélnek vagy annak kérelmére, akihez a kibocsátott tilalom vagy meghagyás szól, a kereset megin­dítására, vagy a büntető magánindítvány előterjesztésére tizenöt napnál rendszerint nem hosszabb határidőt kell kitűzni. Ha a kérel­mező fél ennek a határidőnek leteltét követő három nap alatt nem mutatja ki, hogy a keresetet a kitűzött határidő alatt megindította: az ideiglenes intézkedést hivatalból is hatályon kívül kell helyezni. Az ideiglenes intézkedést elrendelő határozatban a feleket az első bekezdés rendelkezéseire figyelmeztetni kell. 11. §. A rendes bíróságnak ideiglenes intézkedést elrendelő vég­zése hatályát veszti, ha a per a Tvt. 44. §-a alapján alakított válasz­tott bíróság előtt indult meg és ez a választott bíróság az ideiglenes intézkedést legkésőbben a per első tárgyalásán fenn nem tartja. 12. §. Ha az ideiglenes intézkedés foganatosítása végett kikül­dött rendelése szükséges: a végrehajtási eljárás szabályai irányadók abban a kérdésben, hogy mely bíróság foganatosítsa az ideiglenes in­tézkedést. Sürgős szükség esetében az elrendelő bíróság közvetlenül is küldhet kiküldöttet és tehet egyéb intézkedéseket saját hatóságá­nak területén. Az ideiglenes intézkedést nem szabad foganatosítani, ha harminc napnál hosszabb határidő telt el attól a naptól számítva, amelyen annak elrendelését kérelmezővel közölték. 13. §. Az ideiglenes intézkedés költségét a kérelmező köteles elő­legezni. A bíróság meghagyhatja a kérelmezőnek, hogy a költség fe­dezésére meghatározott összeget tegyen elnöki letétbe. A költség a kérelmező felet terheli, ha az ideiglenes intézkedést elrendelő vég­zést felfolyamodás következtében vagy azért helyezték hatályon kí­vül, mert a kérelmező a 10. §. alapján megszabott permegindítási ha­táridőt elmulasztotta, vagy ha az elrendelt ideiglenes intézkedést a foganatosítási határidő (12. §. 2. bek.) elmulasztása miatt nem is le­hetett foganatosítani. Más esetekben az ideiglenes intézkedést szenvedő fél a költséget olyan arányban köteles megtéríteni, amilyen arányban a perköltsé-

Next

/
Thumbnails
Contents