Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

IV. Rendeletek

get viselni köteles. A perbíróság azonban ítéletében ettől a szabálytól belátása szerint el is térhet.

14. §. Ha a kérelmezőt jogerősen elutasítják azzal a követelésével, amelynek alapján az ideiglenes intézkedést elrendelték, úgyszintén ha kérelme már előterjesztése idejében egyébként alaptalan volt: a kérelmező az ellenfélnek az ideiglenes intézkedés foganatosításával okozott hátrányért a magánjog szabályai szerint felel.

Ha a kérelmező az ideiglenes intézkedést az ellenfél tudvalevő lakásának elhallgatásával, vagy tudva hamis előadás alapján eszközölte ki: a bíróság őt az első bekezdésben meghatározott joghátrányon felül ötszáz pengőig terjedhető pénzbírsággal is sújthatja.

15. §. Az ideiglenes intézkedést megtagadó végzés ellen felfolyamodásnak helye nincs, az elrendelő végzés ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye. A felfolyamodásnak az ideiglenes intézkedés foganatosítására nincs halasztó hatálya, a felfolyamodási bíróság azonban a végzés foganatosítását betilthatja.

Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem felett, valamint az eljárás folyamán hozott végzések elleni jogorvoslatokra egyebekben a perrendtartásban és a végrehajtási eljárásban fennálló szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Ha a felfolyamodási bíróság az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés ellen beadott felfolyamodásnak helyt ad: a körülményekhez képest hivatalból is hatályon kívül helyezi az esetleg már foganatosított intézkedéseket és erről a foganatosításukra illetékes bíróságot közvetlenül és sürgősen értesíti.

A Tvt. 44. §.-a alapján alakuló választott bíróságnak ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzése ellen a kir. ítélőtáblához lehet három nap alatt felfolyamodni.

16. §. A bíróság az ideiglenes intézkedést kérelemre bármikor hatályon kívül helyezheti, megszüntetheti vagy korlátozhatja.

Ily kérelem előterjesztésére jogosult az a harmadik személy is, akihez az ideiglenes intézkedésben tilalmat vagy meghagyást intéztek. A bíróság az ideiglenes intézkedésnek akár fenntartását, akár hatályon kívül helyezését, megszüntetését, vagy korlátozását biztosíték adásától is függővé teheti.

A bíróság az első vagy második bekezdés szerint különösen akkor határozhat:

1. ha az ideiglenes intézkedést az ellenfél meghallgatása nélkül rendelte el és az ellenfél meghallgatása után arról győződött meg, hogy az intézkedést egészen vagy részben mellőzni vagy biztosítékhoz kötnie kellett volna;

2. ha az intézkedést nagyobb terjedelemben foganatosították, mint amennyire a kérelmező fél érdekének biztosítására szükséges;

3. ha azok a körülmények, amelyekre tekintettel az intézkedést elrendelték, időközben olyan módon változtak meg, hogy az intézkedés hatályban tartása nem szükséges.

Az ily kérelem felől, ha a per már megindult, az elsőfolyamodású perbíróság, minden más esetben az a bíróság határoz, amely az ideig366