Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

IV. Rendeletek

364

alkalmazni kell a 31.600—1931. I. M. számú rendelet rendelkezéseit. (Ez a rendelet az ügyvédek csődtömeggondnoki, vagyonfelügyelői, ügygondnoki és zárgondnoki kirendeléséről szól.) A meghagyást vagy a tilalmat, ka a kérelmező ellenfeléhez van intézve, pénzbírság terhével kell kibocsátani. A pénzbírságra az 1912. évi LIV. t.-c. 49. §-át megfelelően kell alkalmazni.

5. §. Az ideiglenes intézkedés elrendelésére a polgári per vagy a bűnvádi eljárás megindítása előtt az a polgári rendes bíróság illetékes, amely a polgári perre illetékes lenne.

A polgári per vagy a büntető eljárás megindulása után a polgári, illetőleg a bűnvádi per bírósága (ideértve a Tvt. 44. §-a alapján a

kereskedelmi és iparkamaránál alakuló választott bíróságot is) illetékes. Ha ellenben a per az 1911:1. törvénycikk (polgári perrendtartás) tizenhetedik címe alapján megalakult választott bíróság előtt folyik, az ideiglenes intézkedésre az a rendes bíróság illetékes, amely választott bírósági szerződés hiányában illetékes lenne.

Az Üht. 12. §-ának második mondata és 18. §-a szerint ideiglenes intézkedést — akár a Tvt., akár az Üht. alapján — a Tvt. 44. §-ában meghatározott kamarai választott bíróságtól az eljárásra hivatott tanács megalakulása előtt is lehet kérni, az erre vonatkozó eljárás szabályait az igazságügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg. Ezeket a rendelkezéseket a tisztességtelen versenyről szóló 1923:V. törvénycikk alapján megalakítandó választott bíróságok szervezetéről és eljárásáról 6.900—1934. I. M. szám alatt kiadott rendelet szabályozza.

6. §. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott kérvényben kell előterjeszteni. Tartalmaznia kell annak kimutatását, hogy a kérelmezőnek a 2. §. értelmében van kérelme- zési joga, továbbá a kért intézkedés pontos megjelölését és a kérelem alapjául szolgáló tények előadását.

Az előadott tényeket elég valószínűsíteni.

7. §. Az ideiglenes intézkedést a bíróság rendszerint az ellenfél meghallgatásával rendeli el. A lehetőséghez képest meg kell hallgatni a harmadik személyt is, akihez meghagyást vagy tilalmat kell intézni.

Az ellenfél meghallgatása nélkül is lehet intézkedni, különösen akkor, ha az ideiglenes intézkedés feltételeit már a kérvényben megnyugtató módon valószínűsítették és a meghallgatás a célt meghiúsító időveszteséggel járna.

Ha az ellenfelet szóval hallgatják meg: erre sürgős határnapot kell kitűzni.

Ha az ellenfél a határnapon szabályszerű idézésre nem jelenik meg, vagy ha a kitűzött határidőben felhívásra nem ad írásbeli nyilatkozatot: meghallgatása nélkül határoz a bíróság. Ha az idézést vagy a felhívást nem lehetett kézbesíteni, vagy kézbesítése előreláthatólag a célt meghiúsító időveszteséggel járna: a bíróság ügygondnokot rendel. Az ügygondnok az 1911:1. t.-c. 104. §-ában meghatározott korlátozásokkal a fél jogait gyakorolja. Ügygond-