Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
IV. Rendeletek
363 vonatkozó szabályokat is. Az üzleti hirdetések korlátozása és a tisztességtelen versenyről szóló 1923:V. törvénycikk módosítása tárgyában alkotott 1933:XVII. t.-c. (Üht.) 11. §-a szerint a most idézett törvénybe ütköző magatartás esetében is a Tvt. IV. fejezetének szabályai szerint lehet az ilyen magatartás abbanhagvását követelni. E rendelkezések alapján a következőket rendelem: I. Ideiglenes intézkedések. 1. §. A bíróság (5. §.) kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el az ellen, aki az üzleti tisztességbe vagy általában a jó erkölcsbe ütköző módon folytat üzleti versenyt (Tvt. 1. §.) vagy aki az 1933:XVII. t.-c. 1. fejezetében foglalt rendelkezésekbe ütköző magatartást tanúsít. Az ideiglenes intézkedés célja az ilyen cselekmény abbanhagyásának kikényszerítése. Abbanhagyás alatt a cselekmény ismétlésétől tartózkodást is kell érteni. Ideiglenes intézkedést el lehet rendelni már az I. bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetése előtt is, ha arra előkészületek történtek vagy ha a kérelmező jogának biztosítása végett egyébként szükséges. 2. §. Ideiglenes intézkedés kérelmezésére joga van bármelyik versenytársnak, valamint a cselekmény által érintett szakmabeli érdekek előmozdítására hivatott bármely olyan belföldi gazdasági testületnek vagy szakegyesületnek, amelyet a kereskedelemügyi miniszter az 1933:XVII. t.-c. 17. §-a alapján készült jegyzékbe felvett. 3. §. A bíróság belátása szerint állapítja meg, hogy van-e szükség ideiglenes intézkedésre, és ha van: milyen intézkedés szükséges. Személyes szabadságától azonban az ideiglenes intézkedés senkit sem foszthat meg. A bíróság, amikor ideiglenes intézkedésre irányuló kérelem felett határoz, mérlegelje azt, hogy az intézkedésnek az elrendelése vagy a megtagadása okozhat-e nagyobb és nehezebben jó- vátehető sérelmet. Ugyanezt mérlegelje akkor is, mikor az ideiglenes intézkedés tartalmát határozza meg. Avégből, hogy az esetleges sérelmet könnyebben jóvá lehessen tenni, a kérelem teljesítését biztosíték adásától is függővé teheti. Kimondhatja továbbá, hogy a kérelmező ellenfele az ideiglenes intézkedést biztosíték adásával elháríthatja. A Tvt. 8. §-ában szabályozott jogok érvényesítése végett ideiglenes intézkedést elrendelni nem lehet. 4. §. Az ideiglenes intézkedés különösen cselekmény betiltásában vagy meghagyásában is állhat. A bíróság a meghagyás teljesítésének ellenőrzésére felügyelőt is rendelhet ki. A felügyelő ügyvéd legyen, kivéve, ha a felügyelet ellátásához az ügyvédi hivatáshoz nem szükséges külön szakismeretre van szükség. A felügyelő kinevezésére is
