Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
IV. Rendeletek
360 Ha a peres felek mindegyike ugyanazon szakbizottság által képviselt szakmához tartozik, e szakbizottság tagjai közül sorsodnak. Egyéb esetekben a vegyes bizottságok közül előbb az egyik bizottságot kell kisorsolni (10. §.), azután e bizottság tagjai közül történik az eljáró bíróság tagjainak vagy tagjának kisorsolása (12. §.). Abban az esetben, ha az egyik fél sem nem kereskedő, sem nem iparos, vagy kereskedő, vagy iparos ugyan, de üzleti telepe nem a kamara kerületében van s igy a választott bíróság egy tagját szabadon választja (3 §. ut. bek.), ellenfele, ha kereskedő vagy iparos és üzleti telepe is a kamara kerületében van, a bizottságok tagjai közül szabadon választhat. 10. §. A választott bíróság titkára a kereset beadása után a feleket 24 órán belül köteles a bizottság kisorsolására, illetőleg a szak- bizottság kijelölésére meghívni. A kitűzött határnapon elsősorban azt kell tisztázni, hogy az ügyben valamelyik szakbizottság tagjaiból kell-e az eljáró választott bíróságot megalakítani. A titkárnak afelől tett megállapítása ellen, hogy az ügy a szakbizottságok valamelyike elé tartozik-e és ha igen, melyik elé, az elnökséghez lehet fordulni. Az elnökség határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye. Ha az ügy nem tartozik szakbizottság ügykörébe, a vegyesbizottságok közül az egyiket a választott bírósági titkár, távolléte esetében a kamara bármelyik titkára a szabályszerűen meghívott felek jelenlétében kisorsolja. Ha valamelyik fél nem jelent meg: jogait az egyik kamarai titkár gyakorolja. 11. §. A kijelölt szakbizottság, illetőleg a kisorsolt vegyesbizottság névsorának a kamara pecsétjével és saját aláírásával ellátott egy-egy példányát a titkár vevénv ellenében a feleknek átadja, illetőleg a távollevő félnek kézbesítteti és őket lehetőleg a legközelebbi köznap déli 12 órájára szóval vagy írásban meghívja. Mindegyik félnek joga van a névsorból öt-öt tagot indokolás nélkül törölni. Ha valamelyik tagot mind a két fél törli, ezzel a feleknek további törlésre nem nyílik joguk. Pertársak a törlési jogot egyetem-, gyakorolják, ha egyetértésre nem jutnak, megoszlik köztük a törölhető tagok száma, amennyiben pedig az egyenlő megosztás nem lehetséges: a titkár sorsolás útján jelöli ki azokat a pertársakat, akik a többinél több tag tekintetében élhetnek a törlési joggal. Ha a bizottság névsorába felvett tagok valamelyike meghalt, csőd vagy csődönkívüli kényszeregyességi eljárás hatálya alatt áll, vagy a bizottsági tagságról lemondott és helye még nincs betöltve: a felek bármelyike a törlési jog gyakorlása előtt kívánhatja, hogy a névsort az elnökség a 6. §. 2. bekezdése szerint egészítse ki. Ha pedig a bizottsági tagok valamelyike azért nem járhat el az ügyben, mert beteg vágj' az eljárásban egyébiránt akadályozva van; a fél azt kívánhatja, hogy helyette a névsorba — kizárólag az eljárás tárgyát alkotó ügyre szorítkozó hatállyal — az elnökség a többi bizottságok tagjai közül más tagot vegyen be. Hogy a bekezdés értelmében való eljársá-