Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

IV. Rendeletek

360 Ha a peres felek mindegyike ugyanazon szakbizottság által kép­viselt szakmához tartozik, e szakbizottság tagjai közül sorsodnak. Egyéb esetekben a vegyes bizottságok közül előbb az egyik bizottsá­got kell kisorsolni (10. §.), azután e bizottság tagjai közül történik az eljáró bíróság tagjainak vagy tagjának kisorsolása (12. §.). Abban az esetben, ha az egyik fél sem nem kereskedő, sem nem iparos, vagy ke­reskedő, vagy iparos ugyan, de üzleti telepe nem a kamara kerületé­ben van s igy a választott bíróság egy tagját szabadon választja (3 §. ut. bek.), ellenfele, ha kereskedő vagy iparos és üzleti telepe is a ka­mara kerületében van, a bizottságok tagjai közül szabadon választhat. 10. §. A választott bíróság titkára a kereset beadása után a fele­ket 24 órán belül köteles a bizottság kisorsolására, illetőleg a szak- bizottság kijelölésére meghívni. A kitűzött határnapon elsősorban azt kell tisztázni, hogy az ügy­ben valamelyik szakbizottság tagjaiból kell-e az eljáró választott bí­róságot megalakítani. A titkárnak afelől tett megállapítása ellen, hogy az ügy a szakbizottságok valamelyike elé tartozik-e és ha igen, me­lyik elé, az elnökséghez lehet fordulni. Az elnökség határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye. Ha az ügy nem tartozik szakbizottság ügykörébe, a vegyesbizott­ságok közül az egyiket a választott bírósági titkár, távolléte esetében a kamara bármelyik titkára a szabályszerűen meghívott felek jelen­létében kisorsolja. Ha valamelyik fél nem jelent meg: jogait az egyik kamarai titkár gyakorolja. 11. §. A kijelölt szakbizottság, illetőleg a kisorsolt vegyesbizott­ság névsorának a kamara pecsétjével és saját aláírásával ellátott egy-egy példányát a titkár vevénv ellenében a feleknek átadja, illető­leg a távollevő félnek kézbesítteti és őket lehetőleg a legközelebbi köznap déli 12 órájára szóval vagy írásban meghívja. Mindegyik félnek joga van a névsorból öt-öt tagot indokolás nél­kül törölni. Ha valamelyik tagot mind a két fél törli, ezzel a feleknek további törlésre nem nyílik joguk. Pertársak a törlési jogot egyetem-, gyakorolják, ha egyetértésre nem jutnak, megoszlik köztük a töröl­hető tagok száma, amennyiben pedig az egyenlő megosztás nem lehet­séges: a titkár sorsolás útján jelöli ki azokat a pertársakat, akik a többinél több tag tekintetében élhetnek a törlési joggal. Ha a bizottság névsorába felvett tagok valamelyike meghalt, csőd vagy csődönkívüli kényszeregyességi eljárás hatálya alatt áll, vagy a bizottsági tagságról lemondott és helye még nincs betöltve: a felek bármelyike a törlési jog gyakorlása előtt kívánhatja, hogy a névsort az elnökség a 6. §. 2. bekezdése szerint egészítse ki. Ha pedig a bi­zottsági tagok valamelyike azért nem járhat el az ügyben, mert beteg vágj' az eljárásban egyébiránt akadályozva van; a fél azt kívánhatja, hogy helyette a névsorba — kizárólag az eljárás tárgyát alkotó ügyre szorítkozó hatállyal — az elnökség a többi bizottságok tagjai közül más tagot vegyen be. Hogy a bekezdés értelmében való eljársá-

Next

/
Thumbnails
Contents